Századok – 1957

Tanulmányok - Kovács Endre: Az 1846. évi galíciai parasztfelkelés magyarországi hatásához 625

AZ 1846. ÉVI GALÍCIAI PARASZTFELKELÉS MAGYARORSZÁGI HATÁSÁHOZ A múlt század első felének haladó lengyel mozgalmai az 1846. évi krakkói felkelésben érték el legforradalmibb, leghősiesebb kiteljesedésüket. Krakkó városának népi tömegei a forradalmi demokrata eszméktől áthatott értelmiségiek vezetése alatt kilenc napon át fegyverrel küzdöttek a feudális és nemzeti elnyomás jármából kiemelt demokratikus Lengyelország megteremtéséért, A krakkói felkelés nagy nemzetközi jelentőségére mar Marx és Engels felhívták a figyelmet. Éppen a krakkói felkelés példáján mutatták meg, hogy a reakciós Szent Szövetség tagjai által elnyomott nemzetek sorsa milyen szorosan összefonódott a demokrácia és a kizsákmányolt osztályok felszabadításának ügyével.1

Ugyancsak Marx és Engels voltak azok, akik egész Európa elé odaállították a krakkói felkelés „szocialista tendenciái"-t2

és levonták a krakkói forradalom nemzetközi következtetéseit, amikor rámutattak arra, hogy ezentúl Anglia, Franciaország és Németország munkásosztályának egyaránt elsőrendű feladata elősegíteni Lengyelország visszaállítását3

, azét a Lengyelországét, amely azonban már nem a régi Lengyelország lesz, hanem a feudális elnyomás alól felszabadult demokratikus és szabad ország. A krakkói forradalom fontos kihatással volt Európa minden olyan országára, ahol már kiéleződött a harc a feudális társadalmi rend védelmezői és az elnyomott néptömegek felszabadítását célzó mozgalmak között. Egészen természetes, hogy ennek a hatásnak messzire kihatónak kellett lennie az akkori Magyarország területén is. Mielőtt a krakkói felkelés és a vele szorosan összefüggő galíciai parasztmozgalmak magyarországi hatásának kérdését megvizsgálnók, szükséges, hogy néhány szóban vázoljuk azokat a viszonyokat, amelyek részint magában Krakkó városában, részint Galíciában a forradalmi harc esélyeit meghatározták. Az 1815. évi bécsi kongresszus — melyre az a hivatás várt, hogy a napóleoni államszerkezetek romjain kialakítsa az új európai rendet — „Krakkói Köztársaság" néven egy miniatűr államocskát hozott létre s ezt Oroszo szág, Ausztria ós Poroszország gyámkodásának rendelte alá. A krakkói szabad város függetlenségét már eleve lehetetlenné tette az a körülmény, hogy szenátusa teljesen függő helyzetbe került a megszálló hatalmaktól, mindenekelőtt 1 MEGA I., 6. k. 410. sk. 1. 2 Marx — Engels: Briefe an Bebel, Liebknecht, Kautsky ua. Moskau —Leningrad. 1933. 253. 1. 3 Grünberg Karl (Szerk.) : Archiv für Geschichte des Sozialismus und der Arbeiterbewegung. 6. Jg. Leipzig. 1916. 178. 1. 7 Századok