Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
58 MÁLYTJSZ ELEMÉR Nem önkényesen rendelkezett az egyházi javadalmak adományozása ügyében sem. Még 1440-ben elnyerte Erzsébet királynétól a felhatalmazást, hogy a zágrábi püspökséget, valahányszor megüresedik, ő vagy atyja : Frigyes tölthesse be, a zágrábi és a csázmai káptalanok beneficiumait pedig ugyancsak eladományozhassa.4 5 Ciliéi a királyi főkegyúri jognak Szlavóniát illető részét szabályszerű átruházással megszerezve, saját jelöltjét, Zólyomi Benedeket zágrábi püspökké kinevezte s őt Ulászó és Hunyadi ellenkezésével dacolva az egyházmegye birtokában másfél évtizeden keresztül meg is tartotta.4 6 Mivel így lekötelezett híve lett püspökké, aki magától értetődően teljesítette kívánságait, a káptalani javadalmak betöltését nem tartotta fenn magának, hanem átengedte Zólyominak. Bár a főkegyúri jog csak a beneficiumok adományozására adott felhatalmazást, hatályát Ciliéi átvitte az egyházi birtokok felőli rendelkezésre is. Ilymódon állott elő a következő eset : Zólyomitól, a püspöktől Withowecz János, Ciliéi főkapitánya felhatalmazást szerzett, hogy az egyház két prediumát két familiárisának adhassa. A püspök nyilvánvalóan kényszerhelyzetben volt, a nagyhatalmú főkapitány, a bán jobbkeze kérését nem tagadhatta meg. Az adomány elnyerői bizonyára maguk is érezték, hogy birtokjoguk nem nyugszik szilárd alapokon. Ciliéihez fordultak tehát és hozzájárulását kérték. A bán teljesítette óhajukat, szükségesnek tartotta azonban, hogy megindokolva eljárását, annak törvényességét hangsúlyozza. Ismét a főkegyúri jogra hivatkozott.4 7 Felesleges megismételnünk, hogy alaptalanul, meit az birtokadományozásra nem adott felhatalmazást. A törvényesség látszatának keresése rendkívül jellemző. Azt az eljárását azonban már Ciliéi sem igyekezett szépítgetni, hogy a püspöki tizedeket egy időre három kerületben lefoglalta magának, azaz Zólyomit megfosztotta azoktól.4 8 Számunkra csak az a feladat marad, hogy utaljunk reá : eljárása nem volt precedens nélküli, mert Zsigmond is megtette, hogy szorult helyzetében az ellenség támadására hivatkozva hozzá nyúlt a bandériumtartási kötelezettséggel amúgy is megterhelt tizedekhez. A kedvezmények, amelyeket Ciliéi osztogatott, szintén nem közönségesek, hanem fejedtlmi bőségszaruba illőek. 1448-ban Varasd várost két hetes országos vásár tartására hatalmazta fel, sőt árumegállító joggal is megajándékozta,4 9 tehát oly rendkívüli kiváltsággal, amilyenben a királyok csak kivételképpen részesítették még legnagyobb városaikat is. (a továbbiakban : Tkalíic) II. k. 207, 255. 1. V. László 1457-ben mondja : Syboldus alias eapitaneus per illustrem Ulricum eomitem Cilié etc in eadem civi'tate nostra montis Grecensis constitutus. — Ciliéi 1451-ben Zágrábot a saját városának (civitas nostra) nevezte. (Dl. 32.911.) 45 Fraknói V.: Oklevéltár a magyar királyi kegvúri jog történetéhez. Budapest, 1899. 17. sköv. 1. 46 Ua.: A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig. Budapest, 1896. 149.1. 47 regalis iurispatronatus auctoritate nobis dudum per condam serenissimam principem dominam Elizabeth reginam Hungarie etc dominam et consanguineam nostram tam sue reginalis maiestatis quam etiam serenissimi prineipis domini Ladislai regis filii sui ex condam exeellentissimo principe domino Alberto rege etc proereati potestatis ex plenitudine in dicta ecclesia Zagrabionsi attributa imperpetuum et eoncessa. (Dl. 102.099.) 48 1 44 7-ben visszaadta a varasdi, kemleki és kamarcsai kerületek tizedeit. Ez alkalommal a lefoglalást így indokolta : certis ex causis animum nostrum ad id moventibus. (Dl. 102.106.) 49 Monumenta historica liberac regiae civitatis Varasdini. Edidit Zlalko Tanodi. Tom. I. Codex diplomaticus 1209—1526. Varasd, 1942 (a továbbiakban : Tanodi), 165.1.
