Századok – 1957
Tanulmányok - Wittman Tibor: A harmincéves háború keletkezésének és jellegének kérdéséhez 603
614 AVITTMAN TIBOR nek előretörése. Äm még nem ezek azok, melyek a harmincéves háború összeurópai jellegét biztosították. Csak részben voltak ezekkel összefüggésben azok a tényezők, melyek hatása általános volt, egész Európára kiterjedt, A közösen, nyugaton és keleten egyaránt ható gazdasági erők a kapitalista világpiac kezdeteinek következményeiként megmozgatták Európa minden piaci körzetét és ott az ellentéteket nagy mértékben kiélezték. Az atlanti világpiac forradalmasodása különösen gyors változáso kat idézett elő a balti, mediterrán-levantei és középeurópai piacok fejlődésében, meghatározva nagy vonalaiban az itteni hatalmi viszonyok és kapcsolatok irányát is. Ma már eléggé széleskörű az a felismerés, hogy a XVI. századtól kezdve az egyes európai régiók teljesen külön utakon jártak, specifikus társadalmi képleteket alkottak. Ha ma még nem is ismerjük ezek pontos összetételét, főbb vonásaikat nem nehéz rekonstruálni a XVII. század elejére vonatkozólag. E régiók fejlődési törvényeit_gz_.el tolódott, új v ilágpiaccal való kapcsolataik adLák meg. Főleg Anvers hanyatlása után, a XVI. század végétől úgy stabilizálódtak az új kereskedelmi útvonalak, hogy a nyugati és keleti nrszágnkjknzf' forgalom egyik csomópontja a Baltikum lelt. Már az 1563—70-es háború mutatta e térség kereskedelmi fontosságát, a századfordulón pedig a hollandi és angol érdekek összeütközésének lett a színtere. A gyarmati áruk, nyugateurópai iparcikkek kelet felé szállítása és a közép- és kelet-európai országokból nyugatra irányuló gabonaexport nagyrészt ezen az útvonalon bonyolódott le, ami e térség társadalmán rajta hagyta bélyegét. A forgalom középpontjába eső svéd ós dán gazdaság ipari szerkezetét ugyan nem fejlesztette úgy mint a nyugati országokét, de a paraszti árutermelés erőin keresztül a szabadparaszti tendenciáknak ösztönzést nyújtott. Nem is jutott túlsúlyra a jobbágyrendszer, és a két tendencia nyíltan küzdött egymással.4 2 A. balti forgalom előnyeit csak néhány német város, Hamburg, B.réma, Lübeck élvezte, nagyon rövid időre, a többiek számára az ellenállhatatlan holland előretörés hanyatlást hozott. A Hansa a végét járta, spanyol segítséggel próbálta pislákoló életét meghosszabbítani. Lengyelország főleg Gdanskon keresztül kapcsolódott bele a világforgalomba, orosz viszonylatban pedig NarVÍL jelentősége emelkedett ki. A balti, lengyel, orosz piacokért, az „impérium maris Baltici"-ért folyó harc egyik fontos mozzanata volt a svéd hatalom Oroszország elleni támadása, mely a harmincéves háború kezdetekor ért véget. — A második a svéd—lengyel ellenségeskedés volt, mely éppen 1618 körül élesedett ki, a harmadik a svéd—dán rivalitás, mely az 1611—13-as kalmari háborúban értekei tetőpontját. Dánia elszigetelődött, a Hansa is ellene fordult, az 1614-es svéd—holland szövetség már ellene irányult. Ezzel a feszültség felfokozódott a Baltikumban. A Ilansa ügyei és főleg az a körülmény, hogy IV. Keresztély dán király Holstein révén birodalmi fejedelem volt, a baltikumi ügyeket is nagymértékben fűzte a német tucatfejedelmi politika járószalagjára.43 A svéd és dán nemesség gazdasági krízise megteremtette a támadó 42 A. Sz. Kan: Dve tendencii v dvorjanszkom hozjaisztve Svecii XVTI. véka-Voproszi Isztorii 1954. 5. sz.H.Koht: Les luttes des paysans en Norvégé du XVI.au XIX. siécle. Paris. 1929. 43 Platzhoff, i. m. 148 — 149. Histoire des relations internationales. II. 281. 1., vö. még Malou ist: Le commerce de la ßaltique stb. Az orosz piac szerepére Kirchner, Revue Historique 1949, Jeannin, Annales 1954. I., Vajnstein, i. m., Altman: The East-European market in the policy of the 16 and 17 centuries (1500 — 1650). Rela/.ioni (X. tört. kongr.)
