Századok – 1957
Tanulmányok - Wittman Tibor: A harmincéves háború keletkezésének és jellegének kérdéséhez 603
A HARMINCÉVES HÁBOIÍl' KELETKEZÉSÉNEK ÉS JELLEGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ 615 külpolitika alapjait. Ezt vette kezébe svéd részről Gusztáv Adolf a maga Orániaiaktól tanult módszereivel és erős hadseregével. így vált a Baltikum a harmincéves háború egyik konfliktusgócává, ahol szinte az egész századon át nem aludtak ki az ellenségeskedések. Kisebb ilyen természetű szerep jutott a Földközi-tenger térségének, melynek sorsát az atlanti világforgalom gyors hanyatlásra kárhoztatta. Braudel kiváló szintézise színesen tárja elénk e folyamat legfőbb vonásait: a forgalom összeszűkülését, a parazita tőke és az áremelkedés pusztító hatását, a banditizmus, kalózvilág uralmát stb., amik mind a mediterrán korakapitalista fejlődés romjain nőttek ki.44 A mezőgazdaság is hanyatlott, a Földközitenger, különösen annak nyugati része a XVI. század végétől gabonabehozatalra szorult. Ezt a holland kereskedők rögtön igyekeztek kihasználni, és nemcsak a nyugati, hanem a mediterrán országokat is ellátták kelet-európai gabonával, jórészt a balti útvonalon keresztül. Mellettük az angol kereskedők is megjelentek és társaságokat alapítottak. Az igazi úr e térségben mégis a francia kereskedelem maradt, mely egyedül itt tudta megvetni lábát a sokkal erősebb vetélytársakkal szemben. Most lett a Földközi-tenger igazán „mare nostrum" a franciák számára : a XVI. század végén megvetették lábukat Észak-Afrikában, ahol konzulátusokat létesítettek, ugyanekkor minden országnál erősebb gazdasági kapcsolatokat teremtettek a török Portával. Az 1555— 81-es stb. egyezményekben kiváltságokat kaptak a Törökország területén való kereskedésre. A francia konzul a legelőkelőbb volt Konstantinápolyban.45 Figyelembe kell venni, hogy az atlanti forgalom nem helyettesítette azonnal a földközi-tengerit, melynek teljes kimerülése csak a XVII. század későbbi szakaszaiban következett be. Főleg a századforduló körül egy ideig még igen tekintélyes szerepet töltött be Velence, Lisszabon és Raguza is a közvetítő kereskedelemben, főleg a gyarmatáruk és az olasz ipar cikkeinek továbbítása és a törökkel való forgalom lebonyolítása terén. Néhány évtizedig e kereskedelmi vitalitás még bírta a harcot a nyugati versenytársakkal.46 Ilyen körülmények között a francia külpolitika érdekelve volt a spanyol befolyás kiszorításában e térségből. Ugyanígy Velence az Adriai-tenger forgalmáért keveredett harcba az osztrák Habsburgokkal (1616—17). Kialakult a francia—velencei—genovai—mantuai liga. E blokk és a spanyol hatalom közt lavírozott Savoya. Dicsvágyó fejedelme, Charles Emmanuel a pfalzi választóhoz hasonlóan a közép-európai tűznél akarta pecsenyéjét megsütni, a németnél semmivel sem sötétebb olasz fejedelmi kabinetpolitika módszereit követve. A spanyol—francia, velencei—osztrák ellentétek tették a Földközitenger térségét a harmincéves háború egyik puskaporos hordójává. A franciák és Habsburgok liarea az Itália feletti befolyásért most kiszélesedett. A veszedelmes, 1600-tól égő kanóc a Valtellina-ügy volt. Valtellina (Veltlin) az a terület. melyet a spanyol Milánó és az osztrák Tirol között a Habsburgok két VII. 303. l.A kereskedelmi viszonyokra legújabban Lacour — Gayet: Histoire du commerce-IV. 1951., felszínes, főleg francia szempontú. Svéd politikára J. Paul: Gustav Adolf. 1930. Leipzig I. Bd., J. Andersson: Schwedische Geschichte. München. 1950. 44 La Méditerranóe ... au temps de Philippe II. 45 Lavisse — Rambaud: Histoire. generale. 5. Paris. 1895. 879 — 880. 1., Lacour — Gayet, i. m. 111. 1. stb. 4S Kellenbenz: Les fréres Fuggor et le marche international du poivre autour de 1600. Annales. 1956, janv.— mars.,Tadic: Le port de Raguse au commerce mediterranóen au XVI. siécle. Relazioni. VII. 296-297. 1.
