Századok – 1957

Tanulmányok - Wittman Tibor: A harmincéves háború keletkezésének és jellegének kérdéséhez 603

612 WITTMAX TIBOE gati politikára. Figyelembe kell venni a két nagy abszolút monarchia belső viszonyait is. Ami Angliát illeti, itt a legdöntőbb tényező a burzsoázi a óriási gazdasági előretörése volt. Ehhez járult a németalföldi forradalom hatása, a vele való spanyol-ellenes szövetség, melynek J_588-a.s nagy győzelmét az angol történetírás fordulatnak értékeli az angol burzsoá zia m egatartás ában. Eddig a létért, ezutá n már a hatalomért küzdö tt, Erzsébet halála után kifejezetten a királyi abszolutizmus ellen.3 5 Az I. Jakab-féle ural om tipikusan átmeneti helyzetet fejez ki, külpolitikailag i s. A londoni City törekvései élesen spanyol­ellenesek, az angol burzsoázia szerette volna jobban kihasználni azt a rést, melyet a hollandok előretörése nyitott a spanyolok tengeri hatalmán. Ezért a parlamenl a Sjtanyoiországgal való fegyveres leszámolást sü rgette. Jakab ellenkezőleg, éppen Spanyolországban keresett támaszt a feudális abszolu­tizmus pozícióinak megerősítésére, és fiának spanyol házassági te rve fog­lalkoztatta. Ilyen körülmények közt ingatag alapokra épült az Anglia é s a protestáns Unió kö zti 1612 -es szöve tség , hiába líett Jakab lánya V. Frigyes pfalzi fejedelem félesége. Az ango l külpolitikát csak a parla men t tudta időn­k('• ntJHabsburg-ellenes irányban befolyásolni. Innen van a diplomácia hatá­rozatlansága és kétarcúsága. Az egyik államtitkár protestáns, a másik spanyol­katolikus irányzatú volt. A diplomáciai kar általában királyi tisztviselőkből állott és Jakab külpolitikájá t képviselte, de tevékenykedtek benne önállóan, többé-kevésbé Hasburg-ellenes szellemben dolgozó követek is : Wake Torinoban, Carleton Hágában, Wotton Velencében, Herbert Párizsban, akik gyakran eltértek az udvari politika irányelveitől. Innen van az, hogy az 1618— 20-as években az angol diplomácia nem volt határozott, egyszerre több lehető­ségre volt felkészülve. A spanyol-ellenes és cseh—pfalzi-ellenes beavatkozás egyaránt szerepelt az angol politika terveiben. Az ellentmondó magatartás vonalainak eredője a közvetítő szerep vállalása és vallási érvek hangoztatása lett. A XVII. század eleji ,,apeasement"-politika ezekre a gyökerekre nyúlik vissza, első terméke Jakab 1619-es Peace-maker c. röpirata lett.36 Míg Anglia helyzeténél fogva könnyen foglalhatott el passzív álláspont ot az európai ügyekben, Franciaország hivatalos politikájának ugyanezt a célt már csak nagyobb erőfeszítéssel lehetett elérnie. Bár Franciaország társadal­mának fejlődését is nagymértékben előrelendítette az Atlanti-óceán irányában kialakult világpiac, a francia polgárság még nem tudta állni a versenyt a tengereken a nagy riválisokkal. A XVIL század elején kialakult francia keres­kedelmi társaságok erőtlenek voltak, egyedül Kanadában sikerült meggyöke­rezniük. A levantei forgalomban azonban már szilárdan megvetette lábát a francia kereskedelem és fontos szerepet játszott a Kisázsiával való árucseré­ben. Innen is érthető, hogy Franciaországot elsősorban az olaszországi és svájci kérdések érdekelték, nem akarta, hogy e területek spanyol ellenőrzés alá kerüljenek.3 7 Franciaországban már megvoltak a gazdasági, társadalmi feltételek az abszolutista kormányzat megteremtésére. Ebben az irányban IV. Henrik tett jelentős lépéseket. A francia abszolutizmus erősödésével egyenes arány­ban fokozódott Franciaország Habsburg-ellenes politikája, mivel a kontinens 35 Morten: Az angol nép története. I. 211. 1. 36 Davies, Allen, Mathew, Hill, .Morton és mások felfogása öszefoglalva Poliéenshj: Angiié a Bilá Hora. 17 —36. 1., spanyol házasságtervre: Gardiner: Spanish marriage, uő.: History of England . . .III. V. ö. még Barg: Cromwell és kora. Művelt Nép. 1952. 85. 1. 37 Kuliseher, i. m. H. 212-214. 1., G. Zeller, Ilist. des rel. int. i. m. 14. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents