Századok – 1957

Tanulmányok - Wittman Tibor: A harmincéves háború keletkezésének és jellegének kérdéséhez 603

624 WITTMAX TIBOE szilárdultak. Ennek alapján az 1566—-1618 közötti évtizedeket a németalföldi forradalom időszakának vehetjük, a harmincéves háborúval együtt a XVII. század közepéig, az angol polgári forradalomig tartó csaknem teljes évszázadot pedig (régi történetírók : 80 éves háború) a németalföldi forradalom korszakának.2

1 Az európai gazdasági kapcsolatok formái a világpiac kitágulásának folyamatában a születő kapitalizmus követelményeinek megfelelően alakultak át. Létrejöttek a kereskedelmi társaságok, kiszélesedett a bankrend

szer, melynek fő szerepe még az volt, hogy a nemesfém értékcsökkenése és a pusztulások következményeként fellépő irtózatos áremelkedés káros visszahatásaitól óvja a kereskedelmet. Maga az „árforradalom" úgyszólván az egész ismert világot érintette. Természetesen Európában dühöngött a legkorlátlanabbul, nyugaton a bérmunkakizsákmányolást , a k életi országok ban pedig a robotrendszer felfrissülését segített előmozdítani. A tleglényegesehly azonban az a sajátos munkamegosztás leit, amely a nyugati és keleti, déli régiók viszonyát jellemezte : az iparosodó és kereskedő három nyugati országgal (Hollandia, Anglia és részbenTranciaország) szemben a többi, főleg' keleti terület .gazdaságainak súlypontja még jobban a mezőgazdaság felé tolódott el, főleg a kapitalista fejlődés okozta gabonakereslet hatására. Ha ezt a szükségletet nem is tehetjük meg a keleti társadalmak mozgástörvényeinek alapjává, fontossága rendkívüli nagy a politikai viszonyok- fejlődése terén is, és noha e nemzetközi munkamegosztást nem is jellemezhetjük a gyarmatosítás vonásaival, szálai sok tekintetben elvezetnek az európai politika fokozódó egyetemességének megértéséhez.2

2 A németalföldi forradalom nemzetközi hatásának tisztázatlansága többek között az európai gazdasági kapcsolatok modern formáira vonatkozó kutatások kezdetlegességével függ össze. Márpedig egyedül ezek eredményei adhatják meg a politika összeurópaivá válásának kérdését, a harmincéves háború legfőbb vonásait megvilágító tudományos álláspont alapját. Magát a forradalom történetét a modern kutatás már kezdi tisztázni, de nemzetközi jelentőségét még neimgjte vizsgá

lat alá olyan szempontból, hogy az első bjirzs;oá állam nyly§n_Jiató<^^ a feudalizmussal szemben a kapitalizmust, mely most kezdett külön rendszerként jelentkezni. Eddig csak a spanyol nagyhatalom fejlődésére gyakorolt hatását emelték ki, bár ezt sem egyértelműen ,2

3 Azt, hogy Hollandia megszületése milyen csapást jelentett az egész európai feudalizmusra, közvetlenebbül lehet lemérni a politikai gyakorlat és elmélet síkján. Nem kétséges, hogy az Ofániai ház, Móric határozott monarchikus törekvései ellenére is a XVII. század eleji hollandi állam a republikanizmus vörös posztóját jelentette egyes, főleg abszolút monarchiák számára, 21

Marx idevágó megjegyzései : A tőke. I. 774, 811, II. 349., III. 375-76. 1. Vő. Isztoria Szrednyih Vjekov. II. 7 — 8, 20. 1. stb., Hauser, i. m., a holland irodalomra a legújabb összefoglalás: Algemene Geschiedenis der Nederlanden V —VI. vol. (Utrecht). 22

Bővebben 1. tanulmányomat és az ott jelzett irodalmat: Az „árforradalom és a világpiaci kapcsolat.ok kezdeni mozzanatai (1566 — 1618)". Értekezések a Tört. Tud. köréből. 4. sz. 1957. 23

Jellemző, hogy az Altamira-féle kitűnő spanyol történet a forradalom jelentőségét a kasztiliai városok mozgalmának a szintjére szállítja le. Helyesen korrigálja a szovjet történettudomány. Isztoria Iszpanii II. 1951. 12. 1. A forradalom történetével legújabban Csisztozvonov is foglalkozott különböző tanulmányaiban, Szrednyie Vjeka Hl. 1951., IV. 1953., V. 1954. számai.)