Századok – 1957
Tanulmányok - Wittman Tibor: A harmincéves háború keletkezésének és jellegének kérdéséhez 603
A HARMINCÉVES HÁBOIÍl' KELETKEZÉSÉNEK ÉS JELLEGÉNEK KÉRDÉSÉHEZ 609 ugyanekkor a diplomáciában már felvetődött a három köztársaság (Svájc, Velence, Hollandia) összefogásának gondolata, bár nem forradalmi-elv alapon, inkább csak a velencei követ jelentésekben.2 4 A katolikus diplomácia érzékenyen reagált az államrendbeli változásokra, és már csak taktikából is eltúlozta a forradalmi átalakulások jelentőségét. Fürstenberg, II. Ferdinándnak XIII. Lajoshoz küldött követe, kinek feladata volt 1619-ben, Bethlen megindulása után a szorongatott császár számára Franciaország segítségét kieszközölni, egy röpiratot vitt magával Párizsba. Ez a bécsi kancelláriában készült felhívás Európa királyaihoz és fejedelmeihez fordult „királyságaik és fejedelemségeik megőrzése érdekében". Éberségre inti a királyokat, felhívja egymás iránti szolidaritásra, ami azért is indokolt, mert manapság a királyokat egymás ellen is felhasználják, ,,hogy helyükbe népi kormányokat állítsanak", és ha a rebellisok céljai sikerülnek, eltörlik a királyságot és ,,új köztársaságokat alakítanak". A röpirat a cseh felkelésben is azt a veszély t látja, hogy lerombolják a monarchiákat, és köztársaságokat, valamint szabad városokat hoznak létre. K ihangsúlyozza, hogy Hollandia támogatja a francia hugenottákat, a német fejedelmeket és élén áll a monarchiaellenes törekvéseknek.26 Az sem lehet véletlen, hogy Jlichelieu a harmincéves háború küszöbén egy olyan tanulmányt írt, amelyben a királyi hatalmat a kálvinista formában jelentkező népfelség elvétől félti, és felsorolja, hogy az utolsó száz évben hány királyt fosztottak meg trónjuktól.2 6 Ismeretes, hogy I. Jakab angol király ösztönzésére hatalmas monarchikus-abszolutista apologetika jött létre Angliában. Mindez és más jelenségek hűen tükrözték az új hollandi köztársaság sikereinek európai hatását, és érthető, ha a cseh felkelés kitörését már a köztársasági ós monarchikus elvek vitáinak jelentkezése kísérte. ,,Jól jegyezzük meg, hogy ezzel együtt a köztársasági szellem is felülkerekedett" — írja Ranke, kissé túlozva a francia, svájci és más protestánsok rokonszenvét a csehek iránt.27 A pfalzi háború idején két jezsuita azt tanácsolta röpiratában a spanyol udvarnak, hogy a közép-európai háborúkat (Pfalz, Magyarország) fejezze be és minden erejét fordítsa a hollandok ellen. Csak a hollandi rendek megtörése útján lehet-elérni az „örök békét".28 A katolikus reakció a főellenséget a XVII. század első felében a hollandokban I aFta, kiket veszedelmesnek tartott a Habsburgok hatalmi rendszerére. Hollandia valóban örömmel üdvözölte a Habsburg-ellenes felkeléseket, így a csehországit is. „Nagy tüzet" akart ott látni, melyet nem oltani, hanem táplálni kell — írta az egyik francia diplomata. A cseh, magyar okmányokat nyomban lefordították holland nyelvre, általában intenzíven érdeklődtek a közép-európai események iránt. Ha a reakciós, katolikus-habsburgiánus diplomácia központja ekkor Albert főherceg székhelye, Bruxelles volt, a Habsburg-ellenes politika igazi, szervező központja Hága lett. Méltán nevezi a történetírás Oldenbarneveltet „az európai protes-24 Schubert Friedrich Hermann: Die Niederlande zur Zeit des dreißigjährigen Krieges im Urteil des diplomatischen Korps in Haag. Historisches Jahrbuch 1955. 74. Jahrg. 252-256. 1. 25 Tapié: La politique étrangére de la France, 415. 1. G. Hanotaux: Histoire du cardinal de Richelieu. Tome II. 2. partié, 377 —379.1. 26 Les principaux poincts de la foy de l'Eglise catholique, Tapié, i. m. 416 — 418. 1. 27 A pápák története. Hungária kiad. Bpest. é. n. 518. 1. 28 Lundorpius: Acta publica colligatumaként : 84 — 87.1. U. így Civilium apud belgas bellorum initia, progressus, finis optatus. 1627. 6 Századok
