Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
A MAGTAR RENDI ÁLLAM HUNYADI KBRÁBAX 591 közül került ki. Ily módon azonban a tanács csak a nevében egyezett a Zsigmond-korival. Hunyadi consiliariusai nem a tudományos képzettségben és műveltségben, hanem a vagyongyűjtésben lehettek egymás versenytársai. Azután még egyben : a saját uruk familiarisi szolgálatában. Ha Farkas László érseki nádor és esztergomi várnagy, azaz Szécsi Dénes familiarisa, a kormányzó érdekei' szükségképpen háttérbe szorultak ténykedései során. A kormányzói tanács összetételénél fogva sem alkalmas tehát arra, hogy a központosítást megvalósítani segítsen. Ha továbbá figyelembe vesszük, hogy az 1446-i decretumnak abban a részében olvashatjuk a tanácsosokról szóló pontokat, amely a a főurak, nem pedig a Hunyadi-párt művének bizonyult, még kevésbé fogunk azon megütközni, hogy a tanácsosok feladatuknak inkább saját uraik érdekeinek képviseletét, nem pedig az állam szolgálatát tartották. Abból a tényből, hogy Dédi Farkas László 1452-ben is viselte a consiliarius címet, kétségtelen, hogy a kormányzói tanács mindaddig fennállott, amíg Hunyadi méltóságáról nem mondott le. Viszont azok az adatok, amelyekben Hunyadi mellé rendelt tanácsosokról szó esik, kormányzóságának első évéből származnak. Bár lehetséges, hogy a véletlen szeszélye pusztította el a későbbieket, a jelenség más magyarázatot igényel. A nagybirtok urai 1446-ban úgy látták, hogy a közérdek megkívánja egy olyasféle állandó központ megszervezését, amely pótolja a királyi udvart. Pótolja elsősorban igazságszolgáltatási, másrészt kormányzati vonatkozásban. Valami olyan szervezetre gondoltak, amelyet az ügyes-bajos emberek bármikor felkereshetnek panaszukkal s ahol a hirtelen felmerülő országos kérdésekben is gyors határozatok alakulhatnak ki. Hunyadi személyét el kellett fogadniok, abba azonban már nem nyugodtak bele, hogy a központot ő maga szervezze meg híveiből és korábbi munkatársaiból. Joggal tartottak attól, hogy ily módon hal almuk, befolyásuk csökkenni fog. Melléje tették tehát a maguk embereit és arra utalták, hogy a nádorral, az országbíróval, két-két egyházi és világi előkelővel működjék együtt, a köznemesi tanácsosok közé pedig felvétettek egy-egy országnagyi familiarist. Azt hisszük ugyanis, hogy Dédi nem az egyedüli volt, akinek az a szerep jutott, hogy képviselje ura érdekeit. Amint az ő magatartását a bíboros prímás állásfoglalása szabta meg, aki talán méltóságán alulinak is találta volna, hogy állandóan a kormányzó mellett tartózkodjék, ugyanígy más köznemesekre is hasonló feladat várhatott. A nemesi consiliariusok tehát csak részben Hunyadi párthívei, bizalmasai. Hunyadi, úgy látszik, megpróbálta eleinte a tanácsot kormányzati központtá kifejleszteni. Az országbírót, Pálóczi Lászlót, a saját hívének tekinthette, Hédervári Lőrinc nádort pedig úgy igyekezett lekenyerezni, hogy 1447-ben egy évre átengedte neki az ország teljes harmincadjövedelmét.58 9 Hédervári azonban hirtelen meghalt, utódját, Garai Lászlót pedig már családi kapcsolatai is eredendően az ellentáborhoz fűzték. A végzetes katasztrófát a r gómezei csatát követően Hunyadi tekintélyének megcsökkenése és az oligarchák hatalmának megerősödése jelentette. Ha ismernők a többi consiliarius nevét, tisztábban látnók, mily próbálkozásokat tett megnyerésük érdekében Hunyadi s mily akadályok tornyosultak úljában. A szereplők háttérben maradása ellenére is a királyi személyes jelenlét sorsának alakulásából valamelyes képet alkothatunk magunknak, mint kellett Hunyadi reményeinek elhalványodniok. A personalis praesentia-t mint rendszeresen működő bíróságot Ulászló decretumai nem említik meg, bár tevékenységét egyébként okleveles adatok 589 Héderváry okit. I. k. 243. 1.
