Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
590 MÁLYPBZ ELEMÉI!. vonalnak Bothos általi megszemélyesítése akaratlanul is felveti a kérdést: vajon Hunyadi nem ismerte fel az ilyesféle jelenségekben kiütköző állami és kulturális megtorpanást, vajon nem ébredt annak tudatára, hogy központi hatalmat nem lehet csak gazdagságra ós vagyonra alapítani, hanem azt megfelelő kormányrendszerrel is alá kell támasztani? A probléifta oly fontos, hogy meg kell vizsgálnunk, vajon Hunyadi egyáltalán nem ismerte fel a fejlődés tendenciáját vagy csak külső körülmények akadályozták, hogy annak érdekében cselekedjék. Olyan tanács, amelynek tagjait consiliarius-oknak nevezték, Hunyadi mellett, is tevékenykedett. Ezt az 1446-i, kormányzóválasztó országgyűlés szervezte meg. Rendelkezése szerint a fő törvénykezési időszakokon, az ún. oktávákon a kormányzó mellett, amidőn a panaszokat meghallgatja és intézkedik, két főpap, a nádoron és országbírón kívül még két világi báró, továbbá hat köznemes tartózkodik, a közbeeső időben pedig egy prelátus, egy báró és két köznemes marad vele. Mindezek a tanácsosok fizetést húznak, amelynek nagyságát az országgyűlés utasítása értelmében — két prelátus és báró hivatott megállapítani. Az állandó tanácsosokon kívül a kormányzónak módjában volt a főpapok, bárók, milesek és nemesek sorából annyit és azokat, amennyit és akiket jónak látott, maga mellé venni és tanácsukkal élni,581 ezek azonban, tehetjük hozzá, már nem igényelhettek fizetést. A tanácsosok szereplését több kormányzói oklevél utalása tanúsítja. Birtokátruházást Hunyadi az országnagyok, valamint tanácsosai hozzájárulásával hagy jóvá,582 az országos tanács kancelláriája viszont a kormányzó és a kiküldött tanácsosok megbízása alapján foglalja írásba a Selmecbánya kiváltságainak megerősítését elrendelő döntést,58 3 a kassai plébános censusa ügyében hozott határozatot,58 4 a bártfaiak és körmöcbányaiak számára a megyei hatóság bírói jogköre alóli mentességet, az eperjesieknek meg vámmentességüket biztosító tilalmai,58 5 vagy írja át és erősíti meg Zsigmond oklevelét.58 6 Névszerint a köznemesi tanácsosok közül kettőt ismerünk. Egyikük Dédi, másképp Lábatlani Farkas László. Ő 1448-ban consiliarius regni Hungáriáé, sőt 1452-ben assessor et consiliarius regni Hungáriáé 587 a másik, Szepesi László tanácsosi szerepére pedig abból következtethetünk, hogy Hunyadi egyik oklevele, amelyet a kormányzó a melléje rendelt tanácsosok egyértelmű akaratából bocsátott ki, az intézkedés relatorául az ő nevét tüntette fel.58 8 Bizonyára nem véletlen, hogy mindketten abba a csoportba tartoztak, amelynek tagjaiban a köznemesi mozgalom irányítóit véltük felismerhetni s valószínűnek tartjuk, hogy a többi köznemesi tanácsos szintén társaik 581 9. ós 10. art. (Kovachich: Sylloge I. k. 112.1.) 582 1 4 4 6. szept. 24. Hajnal, i. m. Levéltári Közlemények I. (1921.) 107. 1. 583 1 44 7. márc. 31. Ad commissionem dominorum lohannis gubernatoris et consiliariorum deputatorum. Knauz: Az országos tanács. 67. 1. 584 1 44 6. szept. 12. Kassa város It. A. nr. 31. O. L. Filmtár. 686 Az első kettő (Bártfa város lt. Középkori oklevelek. 461. sz., Körmöcbánya város lt. Foris 1. fasc. 1. nr. 38 a.)' 1446. szept. 13-án, a harmadik (lványi: Eperjes 306. sz.) 1446. szept. 11-én kelt.'Mindhárom oklevél kancelláriai jegyzete: Commissio dominorum lohannis gubernatoris et consiliariorum. 686 1446. jún. 24. De commissione dominorum lohannis gubernatoris et consiliariorum deputatorum. Dl. 13.105. 687 V. ö. a 343. jegyzettel. V 688 1 447. márc. 12. A szövegben : unanimi etiam voluntate nostrorum consiliariorum iuxta nos deputatorum, a szöveg alatt: Relatio Ladislai de Scepus. (Dl. 30.441.) — Soós György tanácsosi működése is valószínűnek látszik. Vö. az 534.1.-n mondottakkal.
