Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
.1 MAU YAR RENDI ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 581 Az országos tanácsnak, amidőn Ulászló halálát követőeen a hatalom birtokosává lett, döntenie kellett a kancellárságok felől is. A titkos kancelláriát annyira a király bizalmasának tekinthette, egész működését az uralkodó személyéhez kapcsolódónak láthatta, hogy egyszerűen nem létezőnek vette. Beérte tehát azzal, hogy Agmándi Péter váci püspököt az országos tanács főkancellárjává és az ország pecsétjének őrévé választotta.51 4 Ennek a pecsétnek az elkészítését az 1445-i országgyűlés rendelte el. A kettős keresztet ábrázolta, mint Magyarország jelképét, Budán kellett őrizni s az volt a hivatása, hogy a panaszosok, a peres felek részére kiadott okleveleket pecsételjék meg vele.51 5 Rendelkezésével az országgyűlés az ország főkancellárja működésének azt a részét emelte ki, amelyet a kancellárok korábban mint a különös jelenlét bíróságának vezetői játszottak. így most már érthetővé válik, miért állította ki Agmándi Péter mint főkancellár a maga bírói okleveleit, az egyszerű perhalasztásoktól az ítéletekig, „az ország valamennyi prelátusa, bárója, nemese és előkelője" nevében.51 6 Éppen oly kevéssé jelentette a kifejezés az országos tanács együttesének vagy akár csak egyetlen tagjának a valóságos közreműködését, mint ahogyan a Zsigmond nevében a speciális praesentia által kiadott oklevelekről sem volt, mert nem is lehetett tudomása a királynak. A személyes. jelenlét bírósága Hunyadi egész kormányzósága alatt szünetelt, működésének egyetlen emlékét sem ismerjük.51 7 1450-ben Hunyadi visszaszorítása és a bárói befolyás megnövekedése szembetűnően nyert kifejezést azzal, hogy Szécsi Dénes esztergomi érsek erga eum existit, Hédervári nádor pecsétjével is megerősíti. (Dl. 13.588.) Ez a formula a következő években rendszeresen megismétlődik (pl. Dl. 13.620.). Főkancellárságát említi 1441. júl. 9. : Dl. 102.092. — Rozgonyi alkancellárja Kálnai András, a pécsi Keresztelő Szt. Jánosról nevezett egyház prépostja volt (1441 : Dl. 13.647, 1444 : Bécsi állami lt. Ung. Urkunden 133. sz. O. L. Filmtár.), aki 1443-ban javadalma mellé a székesfehérvári prépostságot is megszerezte.(Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára. Közrebocsátja a római magyar történeti intézet. Bpest, 1902. III. k. 122.1.) Mint alkaneellár vezetője volt a személyes jelenlét bíróságának ; 1444-ben itt folyó pert a király nevében elhalasztván, az oklevelet a saját pecsétjével erősítette meg (Zichy okmt. IX. k. 75. 1.). 1445-ben elnyerte a pécsi püspökséget. (Lukcsics, II. k. 792., 818., 847. sz.) 514 Az országnagyok 1445. máj. 5-i oklevelükben Péter váci püspököt cancellarius et conservator sigilli nostri communitatis-nak mondják (Héderváry okit. I. k. 228. 1.), 1446-ban summus cancellarius noster-nak (Hazai okmt. II. k. 293. 1.) 616 15. art. (Kovachich: Sylloge I. k. 103. 1.) 516 Nos prelati, barones, nobiles et proceres regni Hungarie imiversi. Az országos tanács Vácott kelt oklevelei tehát nem a főpapok és főurak, hanem csak Agmándi ott tartózkodását igazolják. Ily oklevelek : 1445. márc. 21., jún. 29. és júl. 2. : Leleszi konvent orsz. lt. Acta anni 1445. nr. 1., 12. és 13., júl. 4. : Zichy okmt. IX. k. 98. 1., dec. 24.: Leleszi konvent orsz. lt. Acta anni 1445. nr. 11. — 1446. márc. 26.: Zichy okmt. IX. k. 102.1., aug. 20. : Hazai okmt. IV. k. 340.1. - 1447. júl. 2. : Károlyi okit. H. k. 258. 1., okt. 31. : Hazai okmt. H. k. 295. 1. - 1448. jan. 5. : Dl. 93.088, okt. 27. : Dl. 93.124. -1449. dec. 12. : Héderváry okit. I. k. 266.1. - 1450. jan. 10. : uo. 269. 1. Az országos tanács pecsétjének távollétében (propter absentiam sigilli nostri), akár mint korábban a királyi oklevelek esetében szokásos volt, a püspök magán pecsétje szolgált megerősítésre. (V. ö. Zichy okmt. IX. k. 98. 1.) 617 Azt a feltevésünket, hogy az országos tanácsnak a nevében kiadott s az ország pecsétjével megerősített bírói oklevelek a királyi specialis presentia utódja működésének a lecsapódásai, kétségtelenné teszi Agmándi sajátkezű feljegyzése egy 1446. nov. 18-án — Szt. Mihály nyolcadának 44. napján — kelt ítéletlevól külső felhajtásán : Lecta per nos Waciensem cancellarium. (Dl. 13.897.) Bíróságvezető szerepéről és a nagybírák közti helyéről tanúskodik Pálóczi László országbíró 1449. ápr. 18-i kijelentése, hogy a peres felek coram cancellario regni aut palatinali vei nostra in presentiis járhatnak el. (Dl. 14.254.)
