Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
582 mXltusz elemée lépett mint főkancellár az elhunyt Agmándi helyébe. Viszont 1452 legvégén, amidőn arról folytak az egyezkedések, hogy V. László uralkodásának megkezdésével Hunyadi milyen kárpótlást kapjon a kormányzóságról való lemondásakor, a titkos kancellárság Vitéznek jutott.51 8 Szécsi főkancellári méltóságát megtartotta Mátyás uralkodása alatt bekövetkezett haláláig, a titkos kancellárság sorsa azonban annál változatosabban alakult. Vitéz Bánfalvai Barius Miklós egri prépostot, a kánonjog doktorát választotta maga mellé alkancellárnak,51 9 aki 1455 végén pécsi püspök, majd pár hónap múlva titkos kancellár lett. 52 0 Ebben a tisztében azonban nem Vitéz utóda, hanem társa volt. Előbbre jutását V. László 1456. május 1-i kinevező okleveléből következtetjük, amelyben a király, sajátkezű aláírásával látva el, az alkancellárságot Várdai István egri prépostnak adományozta, még pedig élete tartamára.52 1 Az alkancellári tisztségnek ily módon való bel öltése szokatlan ' s azt jelenti, hogy viselőjét a király mentesítette a familiarisi lekötöttségtől. Mivel Vitéz 1456 legvégén még mindig titkos kancellár,52 2 s méltóságát valószínűleg csak akkor veszítette el, amidőn a Hunyadi-ellenes párt már a kormányzó fiának kivégzésére készülődött, Barius korábban nem is lehetett utódjává. Viszont alkancellár sem maradhatott. A legvalószínűbb feltevésnek az látszik, hogy egyszerre két titkos kancellár volt. A helyzet elég szokatlan, ' azonban nem maradt egyedülálló. Várdai ugyanis, aki egyébként már eddig is hosszasan tartózkodott a királyi udvarban,52 3 feltehetőleg jó viszonyban Barius-szal, hiszen együtt szerezgettek birtokot52 4 s az egri prépostságban is a kancellár utóda lett, 1457-ben a kalocsai érsekséget nyerte el, amivel egyidejűleg titkos kancellárnak nevezte magát.52 5 Most viszont Barius követte Vitéznek előbb feltételezett magatartását s nem mondott le méltóságáról.526 Megismétlődött tehát az előző évi helyzet, hogy éppen nem ellenséges pártok képviselőiül, hanem ugyanazon királynak a szolgálatában két titkos kancellárja volt az országnak.52 7 618 Eredetileg Salánki Ágoston győri püspöknek kínálták fel, ő azonban Szécsi Dénessel szemben feszélyezve érezte magát s így lett a váradi püspök a titkos kancellár. (Házi, 1/3. k. 398. 1.) 519 1441-ben kancelláriai jegyző volt (Dl. 97.181.). Első alkancellári említése V. ^ László 1453. jan. 29-i adománylevelében : Commissio domini regis domino Ulrico comite referente Nicolaus vicecancellarius (Dl. 44.655.). 1453. szept. 14-én V. László, birtokadományban részesítve, secretarius vicecancellarius-nak nevezi s adománylevelét, éppen mert ő a titkos pecsétnek az őrzője, Szécsi Dénes érsek és Garai László nádor pecsétjeivel is megerősítteti (Dl. 44.703.). 520 p^csi püspöki kinevezését a pápától 1456. jan. 23-án nyerte el (Koller I.: História episcopatus Quinqueecclesiarum. Pozsony, 1784. III. k. 414. 1.), azonban V. László már 1455. dec. 13-án értesítette a pécsi várnagyot és a püspöki udvarbírót, hogy Bariust püspökké nevezte ki, tehát a várat adják át neki (Dl. 15.009.). 521 Zichy okmt. IX. k. 514. 1. 622 V. László 1456. dec. 23-i oklevelét, amellyel Vitéznek a Bihar megyei sólyomkői uradalmat adta, titkos pecsétjével erősíttette meg, mivel azonban a püspök cancellariatus sui fungeretur officio, minden későbbi gyanú elhárítása végett etiam scripto proprie manus sue ellátta (Dl. 88.433.). 523 Levelei Prágából 1453 : Zichy okmt. XH. k. 230. 1., 1454 : uo. 236. 1. a* 1454. nov. 11. : Zichy okmt. IX. k. 468. 1. 525 Uo. 542., 558., 582.1. — 1457. febr. 9-i oklevél említi először érseknek és kancellárnak (Bánffy okit. I. k. 701. 1.). 526 1457. ápr. 25-i oklevelében V. László Bariust secretarius cancellarius-ának, Várdai Istvánt similiter secretarius cancellarius noster-nak nevezi (Zichy okmt. IX. k. 552. 1.). 527 V. László Barius ós Várdai István kancellári szolgálatára egyaránt számított, amint Pozsony városhoz 1457. júl. 2-án intézett utasításából is kitűnik. (Kovachich :
