Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
A MAGTAB, RENDI ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 53 indította, hogy ilyraódon erősítse, mint hátvéddel a bánságot s tegye alkalmassá az országhatár egyik fontos szakasza védelmének ellátására. Itt azonban a fejlődés tovább haladt s amint a megyék — Bodrogon és Baranyán kívül Bács, Szerém és Valkó is — szorosabban fűződtek a bánsághoz,1 9 a bán I. Ulászló alatt maga nevezte ki azok ispánjait. A különbség látszólag nem nagy s úgy tűnik fel, mintha nem is volna fontos, hogy ispánnak vagy alispánnak nevezik-e a megyék tényleges vezetőit, ha egyszer mindkét minőségben a bán familiarisai gyanánt működnek. A valóságban igen jelentős a változás, mert kifejezésre juttatja a bánnak territoriális hatalommá emelkedését s ugyanakkor a megyék kiszakítását a közvetlen királyi rendelkezés alól. A bán az 1440-es években az öt megye és a király közé beékelődve s azzal, hogy ő nevezte ki e megyék ispánjait, az ország területének jelentős darabját, ha nem is teljesen, de fontos vonatkozásban Erdély és Szlavónia helyzetéhez tette hasonlóvá. Ugyanez történt a Szörényi bánsággal kapcsolatban, amely szintén nehezen tudott saját lábán megállani. Itt a vicebáni tisztet 1445-ben Újlaki Miklós, aki Hunyadival együtt volt bán,2 0 Görény, Orsova, Karám, Sebes és Keve várakkal egvütt Debrentei Himfi Basynak (Basilius?) ós Szalánci Jánosnak adta.21 Familiarisoknak helyettesekül alkalmazása általános jelenség, alapja az egész magyar kormányzati és közigazgatási rendszernek, Újlaki kinevező oklevele azonban szokatlanul korjellemző, mert egyúttal tetszése tartamára, tehát visszavonásig a két familiarisnak adta Arad, Zaránd, Keve és Torontál megyéket, azaz ezek ispáni tisztjét is. A macsói és Szörényi bánságok esetében az ország védelmének érdekei még indokolhatták megyéknek a közvetlen királyi irányítás alóli kikerülését, Külsőszolnok megyének hasonló helyzetbe jutását azonban nem. Itt egészen nyilvánvaló, hogy a földesúr érdeke volt a döntő. 1443-ban Brankovics György szerezte meg a felhatalmazást Ulászlótól, hogy egy alkalommal, a most Kátai László halálával megüresedett ispáni tisztre, amelyet ez királyi megbízásból tartott kezében, kijelölhessen egyet magyar familiarisai közül s ugyanő tőle elnyerte az ígéretet, hogy javaslatának megfelelően fogja a kinevezést eszközölni.22 November 22-én, a szerbiai Pirot város közelében kelt Ulászló felhatalmazása s a győzelmes téli hadjárat ideje kellőképpen megmagyarázza, hogy a király a kíséretében levő fejedelem szokatlan kérését teljesítette. Brankovicsnak a megyében jelentős birtoka volt s bizonyára ehhez fűződő érdekeit próbálta a' familiarisi kapcsolattal lekötött ispán útján érvényesíteni. Igényei további kielégítésére, így arra a következő lépésre, hogy az ispánt ne csak egyszer, 19 Zichy okmt. IX. k. 48. 1., Csánki, II. k. 227, 261. 1. Az öt megyének az Árpádkorban, majd a XIV. században időnkint a bánsághoz kapcsolódását jól mutatja Thallóczy összeállítása. Thallóczy L.— Áldásy A.: A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára. (Monumenta Hungáriáé Historiea. I. oszt. 33. k.) Budapest, 1907. 456. sköv. 1. (a továbbiakban : Thallóczy: Szerbia). 20 V. ö. Pesty Fr.: A Szörényi bánság és Szörény vármegye története. Budapest, 1877.1. k. 281. 1. 21 Magyar országos levéltár, Budapest. (A továbbiakban: O. L.) Középkori Gyűjtemény (a továbbiakban: Dl.) 102.496. 22 ad officium seu honorem comitatus Zolnok exterioris, quod seu quem egregius condam Ladislaus de Katha, dum vivebat, a nostra maiestate tenuit, unum ex familiaribus vestris Hungaris, quem volueritis, hac vice eligere et nominare valeatis, cui nos ipsum officium seu honorem comitatus pretacti durante beneplacito nostro, ut moris est, tenendum conferamus. (Körmöcbánya város lt. Tom. I. fase. 1. nr. 25. Hajnik Imre másolatából.)
