Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 46
54 MÁLYTJSZ ELEMÉR hanem más alkalommal is ő nevezze ki, tehát a felhatalmazásból jogot formáljon magának, nem kerülhetett sor, mert Hunyadival viszályba keveredve, itteni birtokait elveszítette.2 3 Amíg Újlakinál, Ciliéinél vagy Hunyadinál a hatalomszerzés nem volt független a vagyongyűjtéstől s a kettő sokszor úgy összeolvadt, hogy nem is tudjuk eldönteni, vajon melyik lett közülök egy-egy eseménysorozat kiindulópontja, addig Giskra eljárása tanulságos példa, mily hamar tudott egy erélyes ember minden vagyon nélkül territoriális hatalmat szerezni magának. Királynéi birtokok — váruradalmak és bányavárosok — az alap, amelyre Magyarországba jövetelekor támaszkodhat, ezek jövedelméből eltartott haderő az eszköz, amellyel első sikereit, a terjeszkedést biztosítja, s mindez elég, hogy hatalma lavinaszerűen növekedjék. A megyék hosszú sora kerül közvetlen irányítása alá, olyanok is, amelyekben a királynénak semmi birtoka sem volt. Van megye, mint Sáros, amelynek élén ispáni címmel ő állt, de van olyan is, mint. Szepes, amelynek ispánját maga nevezte ki.24 Éppen Giskrával kapcsolatban számba vehetjük azt is, hogy milyen királyi jövedelmi források megszerzése táplálta a főurak hatalmát. Az irányítása alatt álló országrész lucrum C3«ierae-ja, a harmincadok, az ország két legnagyobb pénzverő kamarája - a körmöcbányai és a kassai —, az északi külkereskedelem lebonyolításából gazdaggá lett városok adója mind az ő rendelkezése alá kerültek. Amihez ő kétségtelenül uzurpálás útján jutott, azt mások egyidejűleg királyi felhatalmazás alapján vették birtokukba. Először csak ideiglenesen, egyszeri alkalommal, de valószínűleg már akkor is azzal a szándékkal, hogy lehetőleg állandósítják, szokássá változtatják rendelkezési jogukat. Viszonylag részletesen ismerjük a kamarahaszna sorsát . Kivetése megyénkint a portákra történt és sok földesúrt érintett, akik esetleg régi mentességek érvényességét voltak kénytelenek elismertetni, a beszedett pénzösszegek hová fordítása pedig szintén utasítások kibocsátását tette szükségessé. Mindez oklevelek kiállításával járt s mert közülök legalább néhány elkerülte a pusztulást, többet tudunk a lucrum camerae sorsáról, mint a sómonopóliuméról vagy a pénzveréséről. A kamarahaszna fokozatos kisajátítását tanúsítják következő adataink. 1440 decemberében í. Ulászló még Budai György mestert, a lucrum camerae ispánját utasította, hogy Gersei Lászlónak adjon át a bevételből 300 aranyforintot.25 Budai neve és tisztsége egyaránt arról tanúskodik, hogy az 1440-i kamarahasznát a király még központilag, saját — polgári származású — megbízottjával szedette be. Félév múlva Ulászló már átengedte ugyanennek a Gerseinek és Pető nevű testvérének, akiket zalai ispánokká' kinevezett,26 Zala ós Vas megyék teljes lucrum cameraeját oly felhatalmazással, hogy ők gondoskodjanak annak a király nevében való beszedéséről is.27 Valószínűleg 23 Petity Fr.: Brankovics György rác despota birtokviszonyai Magyarországban és a rác despota cím. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. VI. k. 9. sz.) Budapest, 1877. 21, 35. 1. 24 Tóth-Szahó P.: A cseh-huszila mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest, 1917. 214. 1. 25 Dl. 92.908. A rendelet kancelláriai jegyzetei : A szöveg élén : Commissiö propria domini regis, a pecsét alatt: Commissio propria domini regis domino cancel lario referente, a szöveg alatt: Subscriptio manu propria VV. regis. 26 Holub J.: Zala megye története a középkorban. 1929. 466. 1. 27 Dl. 92.919. 1441. máj. 20.
