Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
.1 MAU YAR RENDI ÁLLAM HUNYADI KORÁBAN 559 párti főurak keresték fel őket. Az utóbbiak megpróbálták elfogadtatni velük pártjuk követeléseit, azonban felszólításukat, hogy eskü letételével fejezzék ki egyetértésüket, a városok, a gyermekkirály hívei lévén, elutasították, így a köznemesség a polgároktól nem támogatva adott hangot követelésének és érte el, hogy az urak beleegyeztek Hunyadi kormányzóságába.42 7 Ugyancsak önállóan és szabadon formulázhatták meg elhatározásukat a városok az 1447-i országgyűlésen. Itt a főurakkal szemben a köznemesség együttműködésre hívó felszólítását fogadták el, csatlakoztak a nemesi követelésekhez, azokat közösen terjesztették, még pedig eredményesen, az országos tanács elé.42 8 Nem részesültek mellőzésben a polgárság képviselői azokban a bizottságokban sem, amelyek az országgyűlések megbízásából Bécsben folytattak tárgyalásokat. Az arányt illetőleg, ahogyan azokban helyet nyertek, nem lehetett okuk panaszra. A kétszáz tagú küldöttségben, amely számára 1446-ban III. Frigyes Bécsbe menlevelet adott, polgárok is voltak. Hányan, nem tudjuk, mert a túlnyomó részt a szokásos fegyveres kíséret tette ki. Mindenképpen jellemző azonban, hogy Frigyes kiket sorolt fel, kétségtelenül mint tárgyalásra hivatottakat, névszerint. Ezek a váci püspök és Pálóczi László, azután a két erdélyi alvajda, akik tehát Hunyadi és a köznemesség képviselői, valamint a kassai és budai bírák.429 Amidőn az 1452-i pozsonyi országgyűlés tagjainak egyrésze Bécsbe ment, a polgárok sem hiányzottak. Az arányt, hogyan voltak itt képviselve az egyes rendek, most sem ismerjük, azonban a március 5-én az osztrák rendekkel és a Cilleiekkel megkötött egyezség oklevele Hunyadi, négy főpap és 19 főúr s előkelő nemes mellett hét városi bíró nevét örökítette meg.43 0 Igaz, abból a bizottságból, amely ugyanennek az évnek az őszén Bécsben V. Lászlót felkereste, a polgárok teljesen kimaradtak, bár az országos tanács első terve szerint két-két főpapból és báróból, négy-négy nemesből és polgárból kellett volna állania,43 1 a változtatás talán nem feltétlenül a főúrinemesi elhatározás következménye volt. Legalább abban a küldöttségben, amely pár hónap múlva az 1453-i koronázó országgyűlés megbízásából tovább folytatta a tárgyalásokat, a városok ismét képviseletet nyertek. Még pedig tekintélyes emberekkel, akik nem egyszerűen a statiszták szerepét játszották. Ellenkező esetben Aeneas Silvius, aki Frigyes megbízásából a tárgyalásokban nemcsak részt vett, hanem az urak érdekeit képviselő császári tanácsosoknak a vezérszónoka volt,43 2 nem tartotta volna érdemesnek történeti munkájában ezt a mély benyomásról tanúskodó megjegyzést tenni róluk : Tekintélyes és megjelenésükkel tiszteletet ébresztő férfiak.43 3 Még az elmondottak után is meglepően fog hatni, mily megkülönböztetett hely jutott a városoknak az országgyűlésekhez csatlakozó vagy azokat kiegészítő vidéki tanácskozásokon. Közülök a legérdekesebb az Abauj megyei Szinán 1445. július 15-én tartott gyűlés volt, amely feladatául azt tűzte ki, hogy a májusi pesti országgyűlés határozatait a Giskra uralma alatt álló 427 Teleki, X. k. 184. 1. 428 Knauz, i. m. 64. 1. 429 Teleki, X. k. 182. 1. 430 Chmel, I. k. 374. 1. Márc. 7-i oklevelük, amely az országnagyokon kívül szintén cives et comitatus regni Hungarienak a nevében kelt : Teleki, X. k. 326. 1. 431 Iványi: Bártfa 672. sz. 432 Vö. Chmel: Beiträge 37. sköv. 1. 433 viri graves et aspectu venerabiles. História rerum Frideriei ül. imperatoris. Kollár: Analecta Vindobonensia. II. k. 438. 1.
