Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
560 MÁT.YUSZ ELEMÉR országrészben érvényesítse, bizonyos elkerülhetetlen módosításokkal az életbe átültesse. A pesti országgyűlés erre a területre Rozgonyi György országbírót és Pelsőci Bebek Imrét küldte ki kapitányokul s ők a tényleges hatalmat gyakorló Giskra megbízottjával, Dobrai Brcsal Miklós késmárki kapitánnyal együtt hívták össze a vidék világi és egyházi urait, valamint az abauji, zempléni, szepesi, beregi, szabolcsi, ungi, sárosi nemeseket. Mivel a pesti decretum, a négy országrész kapitányait kijelölve — mint ismeretes, Hunyadi ekkor még csak egy volt közülök — azok kötelességévé tette, hogy rendfenntartó feladatukat az urakkal, nemesekkel és a polgárokkal karöltve lássák el,43 4 nem feltűnő, hogy a városok is meghívást nyertek a tanácskozásra. A meglepő az, hogy a szinai határozatokat magában foglaló oklevél, amely a pestit valósággal kiegészítő decretum, nem a szokásos módon a bárók és a nemesek nevében kelt, hanem a három kapitány, továbbá „Kassa bírája és esküdtjei a többi felső várossal együtt" adták azt ki s a főurak, az egyháziak és a nemesek csak a záradékban vannak felsorolva, mint akik a határozatok megtartására kötelezettséget vállaltak.43 5 IIa messzemenő következtetést nem is szabad levonnunk a jelenségből, sokat mond, hogy más tanácskozásokra is meghívást nyertek a városok. 1453-ban Hédervári László egri püspök, Pálóczi László országbíró, Rozgonyi György és Ónodi Czudar Simon nemcsak az előkelőket és a megyék tehetősebb nemeseit szólították fel megjelenésre, hanem a városokat is képviselőik elküldésére.436 Az országgyűléseken való részvétel a városok számára, a decretumok tükrében szemlélve, jelentős eredményeket hozott. Az 1445-i biztosította, hogy a kereskedők az egész országban szabadon, biztosan, békésen és zavartalanul" közlekedhetnek, az Albert halála óta felállított vámhelyeket pedig eltörölte.43 7 Mivel nem a jogtalan, hanem az adományozáson vagy felhatalmazáson alapuló vámszedést kívánta az országgyűlés megakadályozni, ilyent pedig nyilvánvalóan a nagybirtok urai tudtak maguknak kieszközölni,438 a rendelkezés lényegében a főurak ellen irányult. Erről a tendenciáról még határozottabban tanúskodik az 1447-i decretumnak az a pontja, amely az országgyűlés által választott polgárokra bízza a pénzverés intézését, kötelességükké téve, hogy feladatukat a mágnások és hatalmasok iránti kedvezés, félelem vagy hízelgés nélkül lássák el, a pénz megváltoztatásától s rontásától pedig óvakodjanak.43 9 Egyenesen a leghatalmasabbak ellen irányult az 1446-i rákosi országgyűlésnek az a határozata, amely a városokat kivonta a kapitányok hatalmából. A kapitányi tisztség Zsigmond korában honosodott meg. Tőle kaptak először megbízást megyés ispánok vagy más hívei egy-egy nyugati határváros 434 5. art. (Kovachich: Sylloge I. k. 99. 1.) 436 Teleki, X. k. 164. sköv. 1. A szinai gyűlés résztvevői nyilvánvalóan mereven ragaszkodtak a pesti decretum szavaihoz. Ez kapitányokul kijelölte versus Cassoviam Rozgonyit és Pelsőcit cum Cassoviensibus et aliis civitatensibus, ti. hogy velük együtt járjanak el, míg más országrészek kapitányait cum ceteris dominis et nobilibus ac civitatensibus való együttműködésre utasította. Szinán ezt a határozatot betűszerinti értelemben vették. v 436 Zichy okmt. IX. k. 361. sköv. 1. 437 1 7. és 18. art. (Kovachich: Sylloge I. k. 104. 1.) Az utóbbit megismételte az 1447. évi 23. art. (Uo. 124. 1.) 438 Tanulságos a Pozsony — Buda közti főútvonal vámbirtokosainak névsora (Quellen z. Wien II/2. k. 3608. sz.). A világi birtokosok közt egyetlen köznemesre sem akadunk. 430 40. art. (Kovachich: SyllogeI. k. 132.1.)
