Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
550 itiLYüSZ KLEM KR lességükre figyelmeztetve nevezték a soproniakat 1451-ben,,az ország tagjának" Rozgonyi Rajnáid székely ispán és Hunyadi, az utóbbi még a „különleges" jelzővel is kitüntetve őket.39 4 Az „ország tagja" kifejezésnek a használata logikusnak mondható. Területileg a nagybirtokok és a városok egyaránt részei az ország testének, de mert ezt egyetemlegesen a megyék képviselik, őket külön elnevezés illeti meg. A membrum szó találóan fejezi ki összetartozásuk mellett különállásukat és függetlenségüket. Nélkülök csonka volna az országgyűlés is. De csak csonka, ellenben nemesség nélkül, megyei követek nélkül országgyűlés egyáltalán el sem képzelhető. Ismét a köznyelv vallomására utalhatunk. Az egykorú német s későbbi lengyel nyelvű emlékek szerint az országgyűlés azonosult Rákosnak, a köznemesség tanácskozásai színterének a nevével. „Auf dem Rakusch" ezt jelentette : országgyűlésen.395 A köznemesség is az országgyűlést a sajátjának érezte, az itt kiformálódó döntéseket pedig, mint az ország elhatározásait, általánosan kötelező érvényűeknek. A változás, amely a regnum fogalmának átalakulásában és tartalmi gazdagodásában, valamint differenciálódásában fejeződik ki, még szembetűnőbb lesz, ha melléje állítjuk a régebbi felfogást, amelyet Erzsébet és párthívei vallottak. Albert és özvegye akár jutalmazták hű embereik szolgálatait, akár intő szóval fordultak feléjük, minden egyes esetben az uralkodó — tehát önmaguk — és a korona iránti hűséget emelték ki.39 6 Ugyanígy Giskra 1446-ban egyezséget kötve az országnagyokkal, a szentkorona iránti engedelmességet fogadta meg.39 7 Hunyadi adományleveleiben még mindég a koronának és neki tett szolgálatokkal s ezeket nyomon követő jutalmakkal találkozunk.398 Lényeges fordulat jele tehát, hogy V. László trónralépte után, helyesebben Vitéz titkos kancellársága alatt a királyi oklevelek hangoztatják, még pedig első helyen, a koronát megelőzően az ország jelentőségét.39 9 Méltán feltűnhet, hogy az organikus államelmélet térhódítása ellenére a városi követeket — egyetlen kivétellel — nem említik a decretumok bevezetései, ők magukat nem is számítják az országhoz s ugyanakkor jelentéseik hűvös tárgyilagossággal, mintha közvetlenül alig volnának érdekelve, számolnak be az országgyűlések vitáiról. Tényeknek és hangulatnak nem valami esetleges találkozását érzékeltetik ezek a jelenségek. Mindkét fél — a városok és a többi rend — megütközés nélkül, mintha csak magától értetődő s a legtermészetesebb volna, szóltak róluk. A pozsonyi követek városukat 1445 394 'et (etiara értelemben) vos membrum estis huius regni ; speciale membrum huius regni Hungarie estis. (Házi, 1/3. k. 331. és 340. 1.) 395 Knauz, i. m. 71. sköv. 1., Timon Á.: Magyar alkotmány-ós jogtörténet különös tekintettel a nyugati államok jogfejlődésére. III. kiadás. Bpest, 1906. 598. sköv. 1. A XVI. századi Dernschwam (Thurnschwamb) is azt jegyezte fel az 1525. évhez, hogy a pártos magyarok „einen Rakosch zu Hatwan in sechs Meil von Ofen" tartottak. (Engel J. Chr.: Geschichte des Ungarischen Reichs und seiner Nebenländer. Halle, 1797. I. k. 197. 1.) 396 Albert adományleveleit mellőzve, Erzsébet 1440 körül a városokat inti corone et nobis tartozó hűségre (Bártfa város lt. Középkori oklevelek 361. sz.). 1441-ben ugyanő adománvoz a neki, fiának és sacre corone regie teljesített szolgálatokért. (Lőcse város lt. VI. 10.) 397 Tóth-Szabó, i. m. 386. 1. 398 Hajnal, i. m. Levéltári Közlemények I. (1923) 106., 108., 109., 110. stb. b, Zichy okmt. IX. k. 226. 1., Gábor. i. m. 62. I. 399 Pl. 1455-ben V. László primum regno nostro Hungarie sacreque eius corone regie et expost etiam nostre maiestati teljesített szolgálatokat jutalmaz. (Zichy okmt. IX. k. 495. 1.) A hasonló kifejezések jelentős sorozatát összeállította Bartoniek, i. m. Századok 1934. 330. 1.
