Századok – 1957
Tanulmányok - Mályusz Elemér: A magyar rendi állam Hunyadi korában - 529
544 MÁLYPBZ ELEMÉI!. tartani az önkényeskedések elítélésével a jog és a rend uralmát. Igaz, az országgyűlésen csak azokra a sebekre kerestek orvosságot, amelyeket az egyes embereket sértő jogtalanságok ütöttek s nem volt szavuk az állam épségét és egységét megbénító hatalmi törekvések, pl. Ciliéi intézkedései megbélyegzésére, ezt a tartózkodásukat azonban, úgy véljük, hibás volna azzal magyarázni, hogy a köznemesség nem látott távolabb saját érdekeinek szűkre szabott határánál. Másrészt, bár bizonyos, hogy számára saját java volt a legfontosabb s az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a nagybirtokosok egyes intézkedéseinek végső következményeit a kortársak kevésbé láthatták, mint mi, késői utódok, érdeke annyira összeesett az államéval, hogy azt védve emezt is erősítette. A legfontosabbnak ebben a vonatkozásban az államterület egységének fenntartását véljük. A szlavóniai vagy erdélyi követek azzal, hogy időnként megjelentek az országgyűlésen, segítették megakadályozni a báni és vajdai jogkör birtokosának területi önállósulását. Még határozottabban jutott kifejeződésre ez az összefüggés a Giskra vezetése alá került megyék esetében. Azt hisszük, hogy a sárosi nemesek azzal, hogy követeiket elküldték az 1447-i őszi országgyűlésre, noha Giskra éppen az ő ispánságuk címét viselte, annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy megyéjük — rajtuk keresztül — a közös patria-nak a része. A köznemesség tudatában volt szereplése fontosságának. Elfogadta, sőt megkövetelte a közvélemény elismerését. Állításunkat a városi követek egykorú jelentéseinek következetes szóhasználatára alapítjuk. ,,Az urak, a prelátusok és az ország" (herrn, prelattn etc vnd Orsag) kifejezés369 kétségtelenné teszi, hogy a köznyelv az ország szóval a köznemességet jelölte. Oly általánosan, hogy a kifejezés magyar formájával Cesarini Julián pápai követ egyik levelében is találkozunk. A bíboros 1442. július 14-én Komáromból értesítve a Pozsonyban tartózkodó Erzsébet királynét, hogy tárgyalások végett egy magyar küldöttséggel jön hozzá, ennek tagjait igy sorolta fel: az esztergomi érsek, Újlaki Miklós erdélyi vajda, Bátliori István és más nyolcan az Orsagha részéről. 37 0 Ezek után nem lehet vitás, hogy' a német írásos emlékek a magyar és a latin szóhasználatot tükrözik. Nyelvünkben ez az azonosítás idők folyamán elhomályosult , a latin kancelláriai stílusban azonban találunk oly példát, amely az országnak a nemességgel való egyezését igazolja. Hunyadinak egy 1452-i oklevelét idézhetjük, amely szerint a Mártonfalvaiak az ő, a főpapok és bárók s az ország 369 A pozsonyi követek 1444. ápr. 4-i jelentése Esztergomból. (Knauz: Az országos tanács 116. 1.) Ugyanazok 1446. jún. 6-i jelentésükben a lanntherren-nel ós a városokkal ismételten szembeállítják az Orsag-ot (Teleki, X. k. 184. 1.), 1453-ban pedig azt írják, hogy Hunyadi mit den herrn vnd lantschaft vnd mit den von steten a királynál volt, majd később megjegyzik : sindt all herrn von Vngern vnd lantschaft vnd stett pey ein ander gebesen. (Pozsony város lt. Középkori oklevelek. 4384. sz. O. L. Filmtár). A bártfai követek az 1453. jan. 29-én kiadott decretum 2. cikkének (domini prelati, barones et nobiles ac proceres ceterique fideles regni sui Ilungarie universi et singuli, sed et deputati nobiles hic Posonii existentes iuramentum prestare debeant et teneantur) végrehajtásáról így számoltak be jan. 31-i levelükben : so ist gestern des tages durch geistliche vnd wertliche hirschaft, auch dy gancze gemeyne des landes gesworen wurden. (Bártfa város lt. Középkori oklevelek. 682. sz.) 370 Reverendissimus dominus meus cardinalis Strigoniensis et dominus Nicolaus de Wylak wayuoda Transsiluanus ac dominus Stephanus Bathor et alii octo de Orsagha venimus ad serenitatem vestram. (Bécsi városi lt. Oklevelek. 2875. sz. Fénykép után.) Az eseményekről Teleki, I. k. 304. 1., Fraknói V.: Cesarini Julian bíbornok magyarországi pápai követ élete. Bpest. 1890. 21. 1.
