Századok – 1957

Krónika - Anna Mihajlovna Pankratova (1897–1957) (Molnár Erik) 479

480 KRÓNIKA mányos érdemei elismerésképpen 1953-ban megválasztották a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának rendes tagjává. Elméleti munkáját Anna Mihajlovna Pankratova mindvégig összekötötte a gyakorlati, politikai tevékenységgel. A XIX. kongresszuson a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának rendes tagjává választották és tagja volt a Legfelsőbb Szovjet Elnökségének is. Emlékezetes marad a XX. kongresszuson tartott beszéde, amelyben keményen leszámolt a szovjet történetírásnak azokkal a hibáival — köztük saját hibáival is —, amelyek a személyi kultusz korszakában ütötték fel fejüket. A „Voproszi Isztorii" irányításánál szintén főfeladatának tartotta, hogy a XX. kongresszus szellemében vezesse a hibák kiküszöbölését célzó küzdelmet. A magyar történészeknek módjukban volt személyesen is megismerni Anna Mihajlovna Pankratova dinamikus, fáradhatatlan, határozott és szilárd egyéniségét, amikor 1953-ban, mint a szovjetküldöttség vezetője a Magyar Történészkongresszuson járt. Hálával gondolnak útmutató tanácsaira és arra a szeretetre, mellyel a magyarországi fiatal marxista történettudomány ügyét felkarolta. Anna Mihajlovna Pankratova halála nemcsak a szovjet történettudomány nagy vesztesége. Súlyos vesztesége az egész marxista-leninista nemzetközi történettudomány frontjának is, amelynek élén járt harcos példájával és lankadást nem ismerő munkájával. MOLNÁR EEIK