Századok – 1957
Szemle - Wellmann Imre: Tessedik Sámuel (Ism. Ravasz János) 470
470 SZEMLE TRÖCSÄNYI ZSOLT : A NAGYENYEDI KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉHEZ (1831—1841) (Budapest, Akadémiai Kiadó. 1957. 87 I. Irodalomtörténeti Füzetek 9. sz.) A tanulmány a reformkori Erdélybe vezet bennünket. Központjában az idősebb Szász Károly, az enyedi kollégium nagyhírű jogtanára, az erdélyi reform-ellenzék egyik fő embere áll. Megismerjük az erdélyi politikai pártok, haladó és maradi erők küzdelmét, melyekben a kollégium is részt vesz, professzorai és diákjai révén egyaránt. A munka célja nem az, hogy teljes képet adjon akár a kollégium, akár az erdélyi politikai küzdelmek történetéről. Mégis a levéltári adatokra épített, végig élvezetes stílusban megírt tanulmány nemcsak Szász Károly életére, nem is csak a Bethlen-Kollégium történetére hoz újat, hanem címén jóval túlmenve, az általános politikai küzdelmek és az azokban résztvevők megismeréséhez is sok eddig ismeretlen részlettel járul hozzá. BENDA KÁLMÁN WELLMANN IMRE: TESSEDIK SÁMUEL (Budapest, Művelt Nép Könyvikiadó. 1954. 136 I.) Tessedik történelmi alakja elég halványan, de élt még a refoimkor nemzedékének emlékében. Ezt a feledés homálya követte, melyet az Önéletírás Zsilinszky-féle, kissé bizonytalan terminológiájú fordítása (1873) sem tudott egészen eloszlatni. Az első világháború éveiben, a társadalmi rendszer általános válságának küszöbén konzervatívnacionalista írók adták az első feldolgozásokat, de —anyagközlési érdenr ik ellenére — alapjában hamis koncepcióban, saját, avult társadalmi rendjük, „szociálpolitikájuk" védelmére állították be Tessediket, akárcsak Széchenyit, s igazában hozzá sem fogtak ahhoz, hogy életművét a maga korának viszonyaiból tudományosan értelmezzék (pl. Gaal Jenő). A munkásmozgalom, valamint a polgári radikálisok írói ugyanekkor nem vették kézbe a nagy reformer életművét, talán a történelmi szimpátia akkori hiányából is magyarázhatóan. Az ellenforradalmi negyedszázad igen értékes szövcgközlést és haladó szándékú, de kissé bizonytalan koncepciójú és nyersen maradt feldolgozást hozott (Kemény Gábor és Nádor Jenő), valamint Tessedik német kulturális kapcsolatait felvető, de filológiailag eléggé megalapozatlan, szellemtörténeti hatáskutatást, mely nem mentes a hamis politikai aktualizálástól sem (Lakos). — 1953-ban jelent meg aztán az első marxista igényű, neveléstörténeti szempontú, vázlatos feldolgozás Vincze László tollából. (Pedagógiai Szemle. Vö. még a Vinczerszerkesztette szövegkiadást: Tessedik Sámuel válogatott pedagógiai munkái. Tankönyvkiadó, 1956.) Wellmann Imre vállalkozott először sikerrel arra, hogy beható elemzést, összefoglaló képet adjon Tessedik életművéről, a történettudomány igényeivel, a történelmi materializmus módszereinek alkalmazásával. Wellmann Imre, mint a XVIII. század gazdaság- és társadalomtörténetének kiváló ismerője, újszerű és sikeres kísérletet tett abban az irányban, hogy Tessedik működésének rugóit és eredményeit, valamint tragikus elhanyatlást okozó társadalmi gátjait és szükségszerű korlátait elsősorban a magyarországi történelmi viszonyokból, a magyar társadalmi talajból magyarázza meg. Nem befolyásoltatta magát az eddigi feldolgozásoktól, hanem mindenütt az egykorú anyagból merített, elsősorban Tessedik munkáiból. E feltételekkel jöhetett létre a kiváló kismonográfia, mely a nagy gazda és nagy nevelő történelmi személyiségének életteljes, megragadó ábrázolása mellett, azzal szerves egységben, jó áttekintést ad parasztságunk és mezőgazdaságunk történetének egy korszakáról. A könyv értékét emeli s a népszerű tudományos feldolgozásnak szinte mintadarabjává teszi a szerző biztos kompozíciós készsége, igényes és szemléletes stílusa, t ovábbá az egykorú idézetek módjával való, de ügyes és mindig a célt szolgáló alkalmazása. Kimutatja a szerző, hogy Tessediket a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló közös törekvés tette a felvilágosult abszolutizmus szövetségesévé, a parasztnép gazdasági felvilágosításának szükségessége pedig egy új, gyakorlati nevelési mód apostolává. De rámutat arra is, hogy Tessedik felismerte a magyarországi manufaktúrákat elfojtó bécsi
