Századok – 1957

Szemle - Sevin; Heinrich: Die Gebiden (Ism. Györffy György) 462

SZEMLE 463-és a történeti irodalomban általánosan használt gepida népnevet felcseréli a gebida névvel, azon az alapon, hogy néhány forrás ezt az alakot adja s etimológiailag ez állna közelebb a gepidák eredeti nevéhez. Ha még így állna is a dolog, akkor sincs rá ok, a másfél évezred történeti irodalmában meggyökeresedett gepida alakot újjal felcserélni. Magyar történeti szempontból érdekes a gepida nyomok kérdéséről írott fejezet, hiszen a honfoglalás előtt 25 évvel a Conversio még emleget gepida töredékeket Pannoniában s egyik tekintélyes tudósunk — Karácsonyi János — a székelyeket is a gepidáktól származtatta. A gepida nyomok keresésében több volt a romantika, mint a történeti realitás, de szerzőnk Kniezsa nyomán (Szent István Emlékkönyv II. 442) ebben is tartózkodó álláspontot foglal el. Van azonban a magyar nyelvben egy szó, amely nézetünk szerint végső fokon alighanem a gepidákhoz kapcsolható : a tót népnév. Kniezsa István e népnév eredetéről a következőket írta : ,,A tót név eredete még nincs teljesen tisztázva. Régi magyar alakja tout, ami teljesen kizárja, hogy akár a német tot 'halott', akár a török tat 'békés' szóból eredeztessük. Mivel az ómagyar oii kettőshangzó sokszor au-ra megy vissza, lehetséges, hogy a torit is ilyen taut alakból származott. Akkor pedig összefügg az indoeurópai népnevek taut, teut gyökerével, amely 'nép', jelentésben számos nyelvben mutatható ki: ó-itáliai touto 'nép'; ó-ír tuath 'nép', litván tauta 'ország', germán therda 'nép', amiből diutisk alakon keresztül a mai deutsch szó keletkezett. —- A tót név tehát egy —- közelebbről meg nem határozható — indoeurópai nyelvből való, amelyben a taut szóval vagy saját magukat, vagy szomszédjukat jelölték. Hogy a szó hogyan vált a szlávok nevévé, nem ismerjük. Lehet, hogy a szlávokra csak később az eredeti tant nép elvándorlása után ment át, mint ez a csehek német elnevezése, a Böhmen esetében történt" (A magyarság és a szlávok 19—20. 1.). A tót népnévvel a magyarok kezdetben a Kárpátmedence régi szláv (saját nyelvükön szlovén) lakosságát jelölték, a felvidékieket éppen úgy, mint erdélyieket, alföldieket, dunántúliakat és drávántúliakat. A drávántúli Szlavónia középkori magyar neve éppenséggel Tótország volt. Nem jelölte a tót népnév a többi szlávokat, mert a morvák neve marót, a bolgárok neve nándor, a karatánok neve korontál ~ kolontár volt s már ezzel egyidőben élt nyelvünkben a cseh, lengyel, brodnik és horvát népnév is. A tót népnév használata a magyarországi szlávokra vonatkozólag minden bizonnyal .a honfoglalás előtti időkre megy visszá. Ha meggondoljuk, hogy az avar uralom alatt levő szláv (tót) lakosság előtt e területen a hun uralmat átvészelt gepida nép élt, amely saját magát a germán thiuda 'nép' szó valamilyen alakjával jelölte (Sevin, i. m. 93. 1.), valószínűvé válik, hogy a tót név a gepidákról szállt e szlávokra. A gepidák 248 körül vándoroltak a Visztula torkolatának vidékéről a Felsőtiszavidékre ; 336-ban foglalták el a Tiszántúlt a Marosig. 409 táján a hun uralom alá kerültek s ezek alattvalói voltali 454-ig, amikor Ardarik vezetésével a hunokon győzelmet arattak s Dáciát is megszállták. Midőn 471-ben a keleti gótok elvonullak, a gepidák az egész Alföldet elfoglalták és Sirmiumot is birtokba vették. Bukásuk 567-ben következett be; amikor az avarok megtámadták őket; a gepidák a longobárdokra támaszkodtak, de csatát veszítettek, s az avarok foglalták el az egész országot. A gepidák jórészt szétszóródtak, csekély maradékaik az Alföldön és a Dunántúlt avar uralom alatt tengették életüket. A gepida nép tehát akkor tűnik el a történelem színpadáról, amikor a szlávok az avarokkal kb. egyidőben a Kárpátmedencébe költöztek. A gepidák neve ilyen módon származhatott át a helyükbe költözött szlávokra, ugyanúgy, ahogy a hunok neve átszármazott az avarokra, sőt a magyarokra is. Hogy a magyarok melyik kelet-európai nép nyelvéből s milyen alakban vették át a tót népnevet, s e népnévvel a gepidákon kívül eredetileg a Kárpátmedence más germán népeit is jelölték-e, arra nem tudunk válaszolni. Az "itt elmondottakkal értékes módon egyezni látszik az a Sevin által idézett adat, amely szerint a Komnenos Mánuel halálára 1180-ban írt gyászbeszédben, hol a magvarok az archaizáló peon néven szerepelnek, a szlovéneket az archaizáló gepida néven említik (189. 1.). GYÖBFFY GYÖBGY