Századok – 1957

Szemle - Shannon; Fred A.: Americas Economic Growth (Ism. Solt László) 445 - Smith; Howard R.: Economic History of the United States (Ism. Solt László) 445

SZEMLE 445-AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK MONOPOLKAPITALISTA FEJLŐDÉSI SZAKASZÁNAK KRITIKAI ÁBRÁZOLÁSA KÉT AMERIKAI POLGÁRI TÖRTÉNÉSZ MŰVÉBEN HOWARD R. SMITH: ECONOMIC HISTORY OF THE UNITED STATES (New York, The Ronald Press Company. 1955. 763 1.) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK GAZDASÁGTÖRTÉNETE FRED A. SHANNON : AMERICA'S ECONOMIC GROWTH (New York, The Macmillan Company. 1954. 967 1.) AMERIKA GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSE Az amerikai polgári történetírás igen sokrétű, sokszínű. A 20-as években létrehozott Business Historical Society tevékenysége nyomán felburjánzó célzatosan apologetikus jellegű, sőt nem egyszer egyenesen fasiszta és rasszista tartalmú irodalom mellett csaknem minden időszakban megtalálhatók az olyan, polgári szerzőktől származó írásművek, amelyek nem tagadják eleve a kapitalista rendszer árnyoldalait és nem akarják minden erővel azt bizonyítani, hogy a társadalmi fejlődés kapitalista szakasza az emberi fejlődés csúcspontja, az a berendezkedés, amely meghozta az emberek társadalmi együttélésének helyes megoldását. A valósághű ábrázolás szándékával írt történeti munkák közé sorolható a címben jelzett két mű is. Amikor ezt megállapítjuk és az itt következőkben megállapításunk mellett különböző tényeket sorakoztatunk fel, nem bizonyos rossz metódust követve kívánjuk ezt tenni. Minden műből „kiemelhetők" idézetek, amelyek szélsőségesen egyik vagy másik irányba mutatnak. Ez a módszer azonban értelmetlen, és egyáltalán nem alkalmas arra, hogy reális képet alakíthassunk ki az amerikai történetírás szemléletéről, frontállásairól. ítéletünket nem kiragadott idézetekre, hanem a tárgyalt művek fővonalának, szemléletének tanulmányozására alapítjuk. Megjegyezzük még, hogy nincs szándékunkban a könyveket egészükben ismertetni. Vizsgálódásunkat döntően az amerikai történelmi fejlődés imperialista-monopolkapitalista szakaszára és részben az imperializmust előkészítő évtizedekre összpontosítottuk. Erre elsősorban a monopolkapitalista szakasz historiográfiai feldolgozásának elhanyagoltsága és problémáinak rendkívül erős aktualitása késztetett. Ennek a szakasznak az ábrázolása egyébként mindkét könyv túlnyomó részét teszi ki. • Hogyan látja tehát két amerikai polgári történész az Egyesült Államokban a monopolkapitalista berendezkedés kialakulásával, s e társadalmi rend működésével, fejlődésével kapcsolatos társadalmi-történelmi problémákat ? Smith koncepciója — az inkább pozitivista, részlet kutat ás felé hajló, de gyakran kápráztatóan mély Shannon-nal szemben — egyenesvonalúbb, határozottabb. Szerinte a tőkés osztály politikai hatalomrajuttatásában és ugyanakkor a koncentrációs folyamat megindításával a monopolkapitalizmus kialakításában is döntő szerepet játszik az amerikai történelem nagy választóvonalát jelentő 1861—65-ös polgárháború. Az ezt követő fejlődést Smith lényegében mint a társadalomra egyre inkább ránehezedő tőkés nyomás és önzés kiteljesedését, s az ezzel a folyamattal szembeforduló társadalmi erők harcát ábrázolja. A polgárháborút közvetlenül követő időszakban — Smith ábrázolásában — a társadalom egészére a maga célkitűzéseit és érdekeit ráerőszakoló tőkés igazságtalanság és önzés elleni harc fő ereje a farmerek voltak. A monopolkapitalizmus kialakulásával viszont a társadalmilag hátrányos helyzetben levő és a nyomással szembefeszülő erők az egész népet, a fejlődés természeténél fogva a monopolkapitalizmussal szembekerülő összes rétegeket felölelték. Ez a koncepció nem teljesen töretlen és nem is mentes a „déli", illetve esetenként a „farmerszemlélet" torzításaitól, s azoknak az évtizedeknek ábrázolásában, amelyek a monopolkapitalizmusnak az egész társadalmat átfogó rendszerré való kifejlődését megelőzik, éppen farmerszemléleténél fogva talán bizonyos értelemben történelmileg retrográd is, — azonban még következetlenségeivel együtt is rendkívül imponáló. De nézzük a részleteket.