Századok – 1957
Szemle - Cam; Helen M.–Antonio Marongiu-Günther Stökl: Recent Work and Present Views on the Origins and Development of Rrepesentative Assemblies (Ism. Láng Imre) 392
392 SZEML H) és németországi kereskedelmet ebből a szempontból értékeli. A külpolitikát Nyugat-Európa országaiban nagy mértékben a keleti kereskedelem érdekei határozták meg. Az előadás azt húzza alá, amit a szovjet történészek (Ljubimenko, Porsnyev, Vajnstein stb.) már egyes esetekben konkretizáltak az orosz piaceal kapcsolatosan. Az ilyen tanulmányok alaptendenciáját csak helyeselni lehet. (Rel. VII., 303—304). E. Oiral—J. Nadal: Inmigraciún jraneesa y problémás monetarios en la Cataluna de los siglos XVI. y XVII. A dolgozat a spanyolországi pénztörténet egyes részletkérdéseivel foglalkozik; Tárgya az a Franciaország irányából meginduló, 1560—1620 közötti bevándorlás, mely elősegítette a spanyol nemesfém bevitelét Franciaországba. Az ezüst beözönlését a XVII. század elején az ezüsthiány váltotta fel. Katalőniában az állam hivatalos hamisításba kezdett, amit súlyosbított a pénz súlyának csökkentése. Az eredmény csőd, bankok bukása és a nép elégedetlensége volt. A rossz pénz megindult Franciaország felé. A spanyol külkereskedelmet a pénzromlás erősen sújtotta és csak a XVII. század végén jutott némi konjuktúrához a katalán kereskedelem. E pénztörténeti tanulmány is elszigetelve, a társadalom fejlődésének folyamataitól idegenül foglalkozik a forgalom és pénz-hitelélet felszíni jelenségeivel, és ezeknek a visszahatását sem képes lemérni, összefüggésbe hozni a spanyol társadalom és állam hanyatlásával. (Rel. VII., 298—301). WlTTMAN TlBOB. HELEN M. CAM—ANTONIO MARONGIU—GÜNTHER STÖKL : RECENT WORK AND PRESENT VIEWS ON THE ORIGINS AND DEVELOPMENT OF REPRESENTATIVE ASSEMBLIES (Rel. I., 1—101. 1.) A KÉPVISELETI GYŰLÉSEK EREDETÉVEL ÉS FEJLŐDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÚJABB MŰVEK ÉS NÉZETEK A Nemzetközi Történettudományi Bizottság (Comité International des Sciences Historiques) a varsói VH. nemzetközi történészkongresszuson 1933-ban javaslatot fogadott el a rendi gyűlések történetének nemzetközi keretekben történő tanulmányozására vonatkozóan. A Commission Internationale pour l'histoire des Assemblées d'états néven létrejött bizottság formálisan csak 1936-ban alakult meg és 1950 óta „Képviseleti és parlamenti intézmények történetének bizottsága" (The Commission for the History of Representative and Parliamentary Institutions) néven is ismerik. A bizottság célkitűzése arra irányult, hogy a középkori képviseleti intézmények korábban jórészt nemzeti keretek közt kutatott kérdését a nemzetközi kutatás síkjára vigye át, hogy mód nyíljék a módszerek és eredmények összehasonlítására. E tekintetben korábban csak szórványos kísérletek történtek, a kezdeményezés kiszélesedését a továbbiakban viszont a világháború kitörése akadályozta meg. A X. történészkongresszus dokumentumai közt közzétett tanulmány szerzői azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a képviseleti intézmények középkori kialakulásával és fejlődésével foglalkozó nemzetközi irodalomról áttekintést nyújtsanak. Közös munkájuk elsősorban tehát kitűnő anyagot nyújt, de már kevésbé tekinthető az ismertetett irodalmat elemző tanulmánynak, amely tárgyával egységes szempontok szerint,, egységes módszert követve foglaütozik. A szerzők — nem utolsó esetben nyüván a feldolgozandó anyag komplex volta miatt — láthatólag nem is óhajtottak egyebet, mint a rendi intézmények kialakulásával foglalkozó szakirodalom felsői -ilásszerű bemutatását. Ez a módszer különösen a nyugati államok irodalmának ismertetésénél nem egyszer oda vezet, hogy az olvasóban az annotált bibliográfia benyomását ébreszti. Mindamellett több helyütt sikerült érzékeltetni a rendi fejlődés egyik-másik sajátos vonásának lényegét is. A képviseleti intézmények kialakulásával és fejlődésével foglaiKozó tanulmányok kutatásuk tárgyát két nézőpontból kiindulva vizsgálják ; ezek egymással alapvetően ellentétesek. A korábbi, az úgynevezett „parlamenti" (Parliamentarist) nézet magát az intézményt, a szervezetet és annak funkcióit vizsgálja, tehát a képviseleti intézmény adminisztratív szerepét tekinti döntőnek. Az újabb, az úgynevezett „testületi" (Corpo-