Századok – 1957

Szemle - Braudel–Sponer: Les métaux monétaires et l’économie du XVI. siécle (Ism. Wittman Tibor) 389

SZEMLE 391-Mindebből látható, hogy az angliai ipari forradalom és tőkés fejlődés törvényszerűségei alig ismeretesek az angol történettudomány előtt, mely a részletek vizsgálatába merült el, nem véve tudomást arról a nagyszerű tanításról, melyet éppen a kérdéses témakörben a tudomány a marxizmusnak köszönhet. P. Leuilliot: Les industries textiles A nagy textilipar franciaországi megszületésével foglalkozó előadás úgyszólván nem mond semmit. Az ipar megjelenését a pénzemberekhez, pénzproblémákhoz, az árak mozgásához fűzi. Az eredeti felhalmozás, vagy a manufaktúrák keletkezésének egyik lényeges szerkezeti kérdése sem vetődik fel. Mindössze a nagyipar fejlődésének a nyomorral való összefüggéseire céloz, de főleg olyan vonatkozásban, hogy a nagyipar volt hivatott a nyomor enyhítésére. A dolgozat az ipartörténet régi nyugat-európai színvonalához képest is hanyatlást tükröz. •J. Vidalenc: La métallurgie et les industries secondaires en Europe Occidentale et Centrale au XVIII siécle Vidalenc bevallja, hogy az 1933-as varsói történészkongresszus tervei az ipartechnikatörténet fellendítésére nem váltak valóra. Gille és mások kutatásait ismerteti -a francia fémipar kezdeteiről előadásában. A munkaerő vándorlás, pénzhiány és az angol szakértők, az ipari forradalom úttörőinek kontinentális szerepe nyer hangsúlyozást. Elismeri, hogy a munkásutánpótlás feltételeit, magukat a munkásokat nem ismeri a kutatás, ugyancsak a munkafeltételeket sem. A kémiai ipar története teljesen feltáratlan. Az előadásokból kiderül, hogy az elvileg helyesen megjelölt irányvonalak hiányában a nyugati ipartörténet egy helyben topog, és még az alapvető részletmunkálatok is hiányoznak. Összegezne, a XVIII. századra vonatkozó angol, francia kutatások nagy elmaradást mutatnak nemcsak a helyes módszerek alkalmazása, hanem az anyag rendszeres feltárása terén is. A kapitalizmus keletkezésére vonatkozó törvényszerűségeket nem ismerve és félre ismerve vagy elkendőzve, a kutatások az iránytvesztett és az elemek önkényénekkiszolgáltatott hajóéhoz hasonló állapotba kerültek. A hozzászólások a XVI—XVII. századi kereskedelem történetéhez kapcsolódnak. ./. Tadic: La port de Raguse au commerce méditerranéen du X VI. siedle Értékes dolgozat, mely Ragusa XVI. századi kereskedelmének fejlődésén keresztül a Földközi-tenger viszonyaira vet fényt. A kis, török fennhatóság alatt álló állam kereskedői a nyugati és keleti országok közti közvetítőkereskedelemnek köszönhették sikereiket. Törökországból agrár-, Nyugat-Európából manufaktúra-termékeket szállítottak. Az 1580-as évektől kezdve a rjgusai kereskedelem hirtelen hanyatlani kezdett. Az előadó ennek okaival nem foglalkozik. Általában az sem derül ki a rövid szövegből, hogy Braudel alapvető, a Földközi-tengerre vonatkozó művének egyes állításaihoz hogyan kapcsolódnak az újabb kutatások. (Rel. VII., 296-297.) J. A. van Houtte: II mercato d' Anversa nel seicento e settecento E hozzászólás arra mutat rá, hogy Antwerpen a XVI. századi virágzás után sem játszott lebecsülendő szerepet. Antwerpen továbbra is a belga Németalföld kereskedelmi középpontja maradt, Hollandiától sok árut kapott. (Rel. VII. 302 —303.) A. Attman: The East-European market in the policy of the 16 and 17 centuries (1500—1650) Az előadó a nyugati országoknak kelettel való kereskedését vizsgálja, melynek elsőrendű szerepet tulajdonít. Kiemelkedik világos állásfoglalásával, azzal, hogy a maga jelentőségében tárgyalja a kelet-európai piac jelentőségét. A balti-tengeri, északi-tengeri