Századok – 1957
Tanulmányok - Nemes Dezső: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar forradalmi erők fejlődése 1917–1919-ben 8
A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉS A MAGYAR FORRADALMI ERÖK 35 Bevetették Magyarország ellen a cseh hadsereget, valamint a jugoszláv hadsereg egységeit is. Az imperialisták frontjába bekapcsolódott Ausztria is, ahol a legkülönfélébb magyar ellenforradalmárok teljesen szabadon működhettek, s minden támogatást megkaptak tevékenységükhöz, amely arra irányult, hogy aláaknázza a proletárhatalmat, s híranyagot szerezzen az antantcsapatok számára. A tanácshatalom gyökeresen megváltoztatta a magyar társadalmat. Első intézkedéseivel államosította a bankokat, az ipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatokat, valamint a 100 holdas és annál nagyobb birtokokat. A munkások, az ipari, mezőgazdasági és más munkások munkabérét jelentősen felemelték. Rövid idő alatt nagyarányú kulturális munkát végeztek, eredményeket értek el az egészségvédelemben, az anya- és gyermekvédelemben stb. Alapjában megszüntették a kapitalista kizsákmányolást, elkobozták azokat a pénzösszegeket és értékeket, amelyeket bankokban őriztek s amelyek meghaladtak bizonyos meghatározott értéket, elkobozták és átadták proletár családoknak, gyermekotthonoknak stb. a burzsoázia és az arisztokrácia lakásait (csak Budapesten több mint 35 000 proletár család jutott így lakáshoz), emelték a munkabéreket, megindították a politikai és a kulturális nevelő tömegmunkát. Mindennek döntő szerepe volt a hadban álló szocialista köztársaság hátországának morális és politikai megszilárdításában. A magyar nép túlnyomó többsége híve volt a tanácshatalomnak. Ez világosan kifejeződött az általános tanács választáson, amelyet még 1919 április elején tartottak, amikor bevezették az általános titkos választójogot. A választásokon az egyesült párt jelöltjei indultak — a pártot egyelőre, az előkészített új Internacionálé döntéséig, a szociáldemokrata és a kommunista párt megegyezése értelmében Magyaro"szági Szocialista Pártnak nevezték. Még Szegeden, az ország második legnagyobb városában is, ahol ekkoriban francia megszálló csapatok tartózkodtak, a választók 3/4 része a tanácshatalomra szavazott ; 40 000 szavazatot kapott itt a tanácshatalom. Az antant és az Egyesült Államok kormányai, amelyek oly sokat kiabáltak a „demokráciáról", a magyar nép akaratának e kinyilvánítására ágyúval válaszoltak. De a magyar proletariátus, támogatva a dolgozó parasztságtól és általában a mellé állt kispolgári demokrácia túlnyomó többségétől, fegyvert fogott és harcba bocsátkozott a szocialista és szabad Magyarországért. Alig három hét telt el a proletárhatalom megteremtése után, s az antant katonai intervenciója már megkezdődött, mégpedig három oldalról. Az intervenciósok fő erői a cseh és a román burzsoá hadseregek voltak, amelyeket az antant balkáni hadserege és a jugoszláv hadsereg gységei támogattak. A Magyar Tanácsköztársaságot halálos veszedelem fenyegette. De ebben a vérzivataros időben a magyar proletariátus, és különösen a budapesti proletariátus magasba emelte a proletárforradalom harci zászlaját és rendkívül rövid idő alatt megalakította a magyar Vörös Hadsereget. Április közepén megindult a r mán majd a cseh csapatok támadása, s mivel csak jelentéktelen erők ellenállásával találkoztak, előnyomultak. A román hadsereg átkelt a Tiszán, a cseh hadsereg elfoglalta Miskolcot, az észak-magyarországi iparvidék központját, s elfoglalással fenyegette az egyik legfontosabb energiabázist, a salgótarjáni szénmedencét. A román és a cseh csapatok egyesültek. Ámde májusban az újonnan szervezett Vörös Hadsereg ellentámadásba ment át, s számos ragyogó győzelmet aratott az ellenség három-négyszeres 3*
