Századok – 1957

Tanulmányok - Nemes Dezső: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar forradalmi erők fejlődése 1917–1919-ben 8

A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉS A MAGYAR FORRADAEMI ERŐK 33 Nem telt el egy hónap sem a kommunista párt vezetőinek hitszegő letartóztatása óta, s a fontosabb gyárakban és szakszervezetekben a kommunisták döntő befolyásra tettek szert. Ebben igen nagy szerepet játszott a kommunista párt valósághű és fölöttébb energikus agitációs munkája. A párt befolyása messze felülmúlta szervezett erejét. Általánossá vált az a követelés, hogy engedjék szabadon a letartóztatott kommunistákat, s ez a követelés hozzájárult a kiszabadításukért indítandó fegyveres tömegakció megszervezéséhez. A kommunista párt hozzáfogott a fegyveres felkelés előkészítéséhez. Az események azonban gyorsabban haladtak mint azt maga a párt várta volna. Az antant megbízottai a koalíciós kormány elé új, még jobban zsaroló békefeltételeket terjesztettek, amelyek azt jelentették, hogy további, teljesen vagy túlnyomó többségben magyarlakta területeket vesznek el Magyarországtól. Felháborodás söpört végig az országon. Az antant hazug „demokratikus" politikájából immár teljesen kiábrándultak, s a nép körében általánossá vált az a követelés, hogy kössenek szövetséget a forradalmi Oroszországgal. A liberálisok és a szociáldemokraták koalíciós kormánya politikailag és morálisan teljesen megrendült. Az antant új feltételeit már nem merte elfogadni, de nem mert szembefordulni sem velük. Károlyi gróf felajánlotta a szociáldemokrata pártnak, hogy alakítson új kormányt a helyzet megmentésére. De már ez is lehetetlenné vált. A szociáldemokrata pártban maradt tömegek is követelték, hogy a párt egyesüljön a kommunistákkal, kiáltsák ki a tanácsköztársaságot és kössenek szövetséget Szovjet-Oroszországgal. Ez a követelés olyan nyomatékosan erőteljes volt, hogy a szociáldemokrata párt vezetősége sem látott más kivezető utat, s képviselői haladéktalanul tárgyalásokat kezdtek az egy hónappal előbb letartóztatott kommunista vezetőkkel a két párt egyesítéséről és a proletárdiktatúra megteremtéséről. A két párt képviselői közt a megegyezés létrejött, s 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot! A szocialista forradalom végbement ! Mégpedig viszonylag békés úton ment végbe, mert teljesen széthullott a burzsoá hatalom, s teljes fölényben voltak a proletárforradalom erői, amelyeket még gyarapított a melléjük állt kispolgári demokrácia. IV A magyar proletárdiktatúra kikiáltása, a nemzetközi proletárforradalom második győzelme azért vált lehetővé, mert Oroszországban fennállt a Szovjetállam. Éppen az oroszországi Októberi Forradalom szolgáltatta a nagy példát, mutatott utat más népeknek, s változtatta meg óriási mértékben a nemzetközi erőviszonyokat, az egész nemzetközi helyzetet a nemzetközi proletárforradalom erőinek javára. Enélkül lehetetlen lett volna a proletárforradalom győzelme Magyarországon. Ennek a győzelemnek természetesen döntő feltétele volt az is, hogy a magyar forradalmi munkásosztály az orosz munkásosztály példáját követve megteremtette kommunista pártját, forradalmi élcsapatát, amely képes volt harcba vinni a munkásosztályt és a népet a kapitalizmus megdöntéséért, a szocialista köztársaságért. Lenin, mint ismeretes, nagyra értékelte a magyarországi szocialista forradalom győzelmének jelentőségét. A magyarországi proletárdiktatúra megteremtésének sajátos jellegéről szólva Lenin a következőket mondta : „A burzsoázia Magyarországon maga adta át a hatalmat a kommunistáknak. 3 Századok