Századok – 1957

Szemle - Rapporti fra oriente e occidente durante l’alto medioevo (Ism. Váczy Péter) 361

SZEMLE 361-B. LEWIS: THE MUSLIM DISCOVERY OF EUROPE (Riassunti VII. 184—185. 1.) EURÓPA MOHAMEDÁN FELFEDEZÉSE A szerző arról ad rövid áttekintést, hogy a mohamedánok hogyan fedezték fel Európát. A legelső tudósítások görög forrásból származnak. Geográfiai munkák először a IX. ós X. században tartalmaznak korabeli ismeretanyagot. A legfontosabb értesülés Ibrahim ibn Ya'qub tortosai spanyol zsidótól származik, aki a X. század közepén a kordovai kalifa követségében felkereste I. Ottó császár udvarát s leírja Franciaországot, Németországot és a szláv országokat. A kereszteshadjáratok révén szorosabb érintkezés alakult ki Európa és az izlám világa közt; a szicíliai arab Idrisi a XI. század végén Európát hallomás alapján szerzett adatokból írta le ; a XIV. században AbuTFidá, Rasliid ad-Din ; a XV. században Qualgashamk leírásaikban távolról szerzett értesülésekre támaszkodnak. A mohamedán világ érdeklődése a XVIII. században fordul erőteljesen Nyugat felé. B. Lewis rövid áttekintése hasznos iameretanyagot nyújt. GYÖRFFY GYÖRGY RAPPORTI FRA ORIENTE E OCCIDENTE DURANTE L'ALTO MEDIOEVO (Rel. III., 1—211. 1.) KELET- NYUGATI KAPCSOLATOK A KORAI KÖZÉPKORBAN A Nyugat kapcsolata a Kelettel, az Iszlám világával és Bizánccal pár évtized óta a kutatás előterébe került. Henri Pirenne, a nagy belga történész ösztönözte a kutatókat arra, vizsgálják meg, mi a jelentősége az arab hódításnak Európa kialakulása és a középkor megszületése szempontjából. Pirenne szerint ugyanis „Mahomet a fait Charlemagne", Mohamed nélkül nem lett volna Nagy Károly. Az arabok szüntették meg a mediterrán vüág egységét, vágták el a Nyugatot a Kelettől, és ezzel lehetőséget adtak a frankoknak egy új, már nem mediterrán, tehát középkori egység létrehozására.1 A kutatók nagy része tagadta, vagy legalább módosította a Pirenne-féle tétel érvényét, egyesek azonban Pirenne védelmére keltek.2

Nyilván e vita indította a kongresszus vezetőségét arra, hogy napirendre tűzze a kelet—nyugati kapcsola.ok és befolyások kérdését. Erre mutat a probléma időbeli korlátozása a koraközépkorra, vagyis a keresztes háborúkat megelőző időre is. A kérdés sokrétűsége ajánlatossá tette a feladatok megosztását több kutató között. Robert S. Lopez (Yale egyetem) kapta a gazdaságtörténeti problémakört (Eaqt and West in the early Middle Ages: Economic Relations), a politikái. — az egyházpolitikát > is beleértve —- a milánói egyetem tanára, Gian Pivro Bcgnetti (I rapporti etico-pclitici jra Oriente e Occidente dal sec. V. al sec. VIII.). Franz Dölger müncheni egyetemi tanárnak, a nagyhírű bizantinologusnak jutott a feladat oroszlánrésze : a művészet kivételével,3 melynek nem akadt gazdája, a kapcsolatok minden egyéb problémája (Byzanz und das Abendland vor den Kreuzzügen). Az Iszlámnak a Nyugatra gyakorolt szellemi hatása oly problémakör, mely fontosságához mérten külön tárgyalást igényelt. Ezzel foglalkozik Bertold Spuler hamburgi egyetemi tanár tanulmánya (Geistige Einjlüsse 1 B. Pirenne: Mahomet et Charlemagne, Párizs—Brüsszel, 1937. * A tétel ellenzői közül a legfőbbek G. Mickwitz: Der Verkehr auf dem westlichen Mittelmeer um 600. Festschrift A. Dopsch, Lipcse, 1938 ; F. L. Ganshot: Notes sur les ports de Provence du Vllle au X? siécle. Revue Historique, 183. köt. 1938 ; E. Sabbe: Quelques types de marchands des IXe et Xe siécle. Revue beige de philol. et d'hist., 13. köt. 1934, 176—187. 1.; ua: L'importation des tissus orientaux en Europe occidentale au haut moyen ige. Uo., I 4. köt. 1915, 811—848.1.; ua: Papvrus et pirchs nin au haut moyen ige. Mélai.ges Van der Essen, Párizs-Brüsszel, 1947, I. köt. 95—103. 1.; R. S. Lopez: Mohamed and Charlemagne : a revision. Speculum, 18. köt. 1943; F. Drili/er: Europas Gestaltung im Spiegel der fránkisch-byzantinischen Auseinandersetzung des 9. Jh., Vertrag von Verdun c. kiadvánvban, Lipcse, 1943 ; M. E. Perroy: Encore Mohamet et Charlemagne. Revue historique 212.. köt. 1954, 232—238. 1. Pirenne tételeit kiegészítette P. Lambrechts: Les thé?es de Henri Piienne. Byzantion, 142 köt. 1939. • Ezt a hiányt némileg pótolja A. M. Schneider könyvészeti értékelése : Forschungen zur altchristlichen und byzantinischen Kunst 1939—1949. Byzanz mint 5. köt. a Wissenschaftliehe Forschungsberichte c. sorozatban.