Századok – 1957

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Makkai László: Nemzetközi Comenius-konferencia Prágában 351

352 HAKKAI LÁSZLÓ tudomány a Sárospatakon keletkezett politikai művek, a „Sermo secretus" és a „Gentis felicitas" szélesebb összefüggéseinek megértését remélheti Comenius pansophikus műveinek publikálásától. A Comenius-kutatás nagy fordulatát tükrözte a prágai konferencia is. Nem pedagógusok szakmai találkozója, hanem a legszélesebb értelemben vett kultúrtörténeti eszmecsere volt. Sok és érdekes szó esett természetesen arról is, hogy a világ nemzetei a Szovjetuniótól Mexikóig, Norvégiától Olaszországig mit köszönhetnek iskolaügyük fejlődésében Comeniusnak, de az előadások és hozzászólások középpontjában „Comenius új képe" állott, mint azt a cseh komeniológia nesztora, Otakar Chlup megnyitó előadásának címe programszerűen bejelentette. A comeniusi koncepció, a pansoplúa egésze, mint a felvilágosodás előfutára és a történeti Comenius, mint a harmincéves. háború nyomorúságai közt a leigázott cseh nép és a meghasonlott európai emberiség tartós, igazságos békéjéért küzdő reformpolitikus — ez az „új" Comenius, akinek képe a konferencián egyre élesebb vonásokkal bontakozott ki. B. Suchodolski (Lengyelország) ós J. Patocka (Csehszlovákia) Comenius pedagógiáját a pansophikus törekvések széles összefüggéseibe állítva elemezték, de még jellemzőbb a konferencia irányvételére a nem pedagógiai vonatkozású előadások nagy száma. L. Kurdybaeha (Lengyelország) a XVII. század társadalmi problematikájába próbálta meg behelyezni Comenius munkásságát, J. Popelová és J. Polisensky (Csehszlovákia) Com?nius társadalmi-politikai reformeszméit, főleg a világbékére vonatkozó terveit ismertették, G. Schilfert (Németország) Comenius államtanának forrásait boncolgatta, B. Kutnar (Csehszlovákia) a „Gsntis Felicitas" nemzetfogalmát elemezte. A magyar hozzászólók közül Geréb György beszélt Comenius pedagógiájának magyarországi visszhangjáról, míg Kardos Tibor Comenius humanizmusát, Wittman Tibor Comenius kelet-európai politikai koncepcióját, Makkai László a „Gentis felicitas" magyar forrásait világította meg. Sok előadás hangzott el Comenius munkásságának művészeti, nyelvészeti, teológiai vonatkozásairól, I. A. Kairov (Szovjetunió) ós J. D. Bornál (Anglia) pedig Comenius általános kultúrtörténeti és tudománytörténeti szerepéről szólottak. A Csehszlovák Tqdományos Akadémia a konferencia megrendezése ós az Opera omnia didac.tica új kiadása mellett gazdag anyagot bemutató kiállítással is előmozdította a Comenius-kutatás. új lendületét. A konferencia résztvevőinek javaslata értelmében Prágában meg fogják szervezni a Comenius-kutatás nemzetközi központját, moly gondoskodik majd egy folyóirat kiadásáról is. A tudományos ülésszak befejezéseként békeünnepséget tartottak az Universitas Carolina történelmi levegőjű aulájában, mely méltóképpen emelte ki Comenius béketörekvéseit, de azt is, hogy a konferencia, tudományos eredményein túlmenően, maga is nemzetközi béketalálkozó volt. MAKKAI LÁSZLÓ