Századok – 1957
A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Kovács Endre: Beszámoló a „Lengyelország történelme” II. kötetének varsói nemzetközi vitájáról 353
BESZÁMOLÓ A „LENGYELORSZÁG TÖRTÉNELME" II. KÖTETÉNEK YARSOI NEMZETKÖZI VITÁJÁRÓL* Ez óv április 14—17-ike között vitatták meg a Varsó melletti Sulejówek-ben a „História Polski" (Lengyelország története) ii. kötetének makettjót. A lengyel törtenetem eme nagy szmtezise az 1764—1864 közötti időszakot tárgyalja több mint ezer oldalas terjedelemben. A munka elkeszítesehez a lengyel törteneszek még 1 £52-ben fogtak hozzá. lí)53-ban közölt a Kwartalnik Historyczny a készülő kötet téziseit, a szerzők a szöveget 1Ö54—55-ben írtán. Az időközben eltelt 3—4 esztendő folyamán számos változtatást eszközöltek az egyes részeken. 11*56 januárjától lengyel történész-körökben nyilvános vitákon tárgyalták meg a sokszorosított formájú szöveget, kiegészítettek, javítgatták, majd 1S)56 júniusában nyomdába adták a kéziratot. A makett megjelentetése nem volt mentes a határidő eltolásoktól és az ilyen nagy vállalkozásnál szokásos egyéb nehézségektől. Mint a kötet szerkesztősége a bevezetőben maga is utalt rá, a szerzők egyrészének nem volt módjában elvégezni azokat a sajátos levéltári kutatásokat, amelyeket a munka megkövetelt volna, Egyes területeken az eddigi kutatások elmaradottsága visszatükröződik a színtézisben is, így pl. hiányos a régi Galícia törtenete, gyengén sikerült Galícia jellemzése a későbbi időszakban is, valamint i'omorze törtenete. A szintézis megírásakor vált világossá, hogy a mai lengyel történettudományban kevéssé ismerik a harmadik felosztás utáni Lengyelország gazdasági életét, általában gyengék a népi tömegek életével foglalkozó fejezetek, valamint a technika-történetet tárgyaló részek. Ezekkel a hiányosságokkal tisztában volt maga a szerkesztőség is. Maga a szintézis előttü.ik fekvő formájában: nagy kollektív erőfeszítés eredménye A két szerkesztő : Stefan Kieniewicz és Witold Kula irányítása alatt nagy létszámú munkaközösség vett részt a kötet elkészítésében, egész sor résztanulmányt bocsátottak az egyes szerzők rendelkezésére. A részfejezetek íróinak száma a két szerkesztővel együtt összesen tizenhárom. A négy napos vitára a Lengyel Tudományos Akadémia Történettudományi Inté- , zete széles körből hívta egybe a korszak történetének szakértőit. A varsói történészek mellett nagy számban vonultak fel a vidéki tudományos központok (Krakkó, Wroclaw, Poznan, Lódz. Gdansk stb.) képviselői, akik nemcsak a saját véleményüknek adtak hangot, hanem közvetítették azokat a nézeteket is, amelyek a vidéki tudományos központok vitaülésein kristályosodtak ki. Sokan levélben küldték el hozzászólásukat. A vita jellegének nemzetközivé tételéhez járult hozzá az a körülmény, hogy a szocialista országok küldöttei is elég szép számban jelentek meg a lengyel történészek munkakonferenciáján. A Szovjetuniót 3 kiküldött (I.S.Miller, V.K.Jacun zkij és O.A. Oclubickij), Csehszlovákiát 3 (J.Koöi, J .Furs, P.Ratkos), a Német Demokratikus Köztársaságot 2 (Gerhard. Schilfert és Karl Obermann), Jugoszláviát 1 (Jar. Sidak), Romániát 1 (Oh.Haupt) és Magyarországot e sorok írója képviselte a vitán. Minden egyes külföldi vendég hozzászólt a maketthez. A megbeszélésről általános jellemzésként megállapíthatjuk, hogy mindvégig a heves vita szellemében folyt le. A hozzászólók nem fukarkodtak kritikai megjegyzéseikkel és különösen az elvi-ideológiai kérdések felvetésénél törekedtek a tisztázásra. Az idegenből jött megfigyelőnek az a benyomása támadt, hogy a lengyel történettudomány művelői a mélyebb történelmi igazság érvényesítésének fokozottabban iparkodnak helyet teremteniamaguk szakmájában és a szintézis másodikkötete körül hullámzó vitát egyben alkalmul teliintik ahhoz is, hogy a vitássá vált kérdéseket felvessék, megoldásukat keressék, A vita során fontos elvi kérdésekben nem alakult ki egységes álláspont s így az elkövetkezendő években nyílván még igen heves és termékeny vitáknak leszünk tanúi. * A „História Polski" II. kötetének makettjével, az itt ismertetett vitán felmerült kérdésekkel folyóiratunk a közeljövőben külön is foglalkozni kíván. 23 Századok
