Századok – 1957

Vita - Csekey István: Balugyánszky Mihály élete és munkássága 326

350 CSEKEY ISTVÁN' jólelkűen mosolyogva azzal mentegette magát, hogy világéletében rossz próféta volt."80

1 Baranov Balugyánszky jellemzéséhez azt is előadja, hogy: „Balugyánszkyt a külföld is kiváló államférfinak ismerte. Így Metternich nyíltan kifejezte afeletti sajnálkozását, hogy Ausztria nem értett hozzá, hogy egy ilyen embert hazájához kössön és nagy államférfiúi képességeit illően értékelje." (I. m. 41. p.) Kétségtelennek látszik ugyanis, hogy Sonnenfelsék annak idején Balugyánszkyt olyan szellemben nevelték, és azért siettek még az egyetem padjaiból — kiváló jelöltek mellőzésével, tudományos munkásság, sőt formai képesítés hiányában is — tanszékre emelni, mert benne államrendszerük hívét vélték pártfogolni, akit esetleg majd az udvar a maga céljaira használhat fel különösen a nemesi megmozdulásokkal szemben. Mikor azonban kitűnt,, hogy Balugyánszky nem váltotta be az ilyen irányú reményeket, sőt későbbi magatartásában az osztrák—magyar kapcsolatok tekintetében maga is a köznemesi értelmiségi táborhoz húzott, az udvar nem nyúlt többé pályázatai alkalmával a hóna alá, hanem meghagyta kelet-magyarországi elzártságában. Jellemző mindenképpen, hogy egy olyan tehetséges jogász, mint Balugyánszky volt, itthon a Monarchiában nem emekedhetett felsőbb pozícióba és nem futhatott be fényes pályát, viszont odakint Oroszországban nagyrabecsült tudóssá, tekintélyes államférfiúvá s a jogpolitikai tevékenységnek valóságos mesterévé válhatott. Kiemelkedő személyiségén át fény derülhetett a múlt század eleji Oroszország társadalmi <js állami viszonyaira, jogéletére, valamint a magyar—orosz művelődési és tudományos kapcsolatoknak eddig még csak kevéssé feltárt kérdéseire. , CSEKEY ISTVÁN Orünewaldt, i. m. (fentebb az 5. j.-ben) 20—21. p. Két részletet a szerző is közöl belőle (222. 1. és 240. I. 2a j.), a 226.1. la jegyzetében pedig azt írja, hogy mi hívtuk fel figyelmét e cikkre. Ez azonban nem felel meg a tényállásnak, mert a cikkre Északi írások című kötetünk (92. 1. 14. j.) is felhívhatta figyelmét. Mi azonban a tervezett-Balugyánszky-életrajzunkhoz — amely 1946 és 1951 között évről évre szerepelt a Magyar Tudományos Akadémiátóí és a Közoktatásügyi Minisztériumtól bekért tudományos tervjelentésünkben — 1947-ben Finnországból nagy nehezen megszerzett cikket pontosan lemásoltatva rendelkezésére bocsátottuk a szerzőnek.