Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
A DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON 311 kommunistákból, a földmunkásmozgalom vdlt vezetőiből községi tanács alakult. Tótkomlóson2 4 12 tagú, Békéssámsonon2 5 pedig 4 tagú, zömében földmunkásokból álló komité vette át a hatalmat. Balmazújvároson26 kommunistákból, a Földmunkás Szövetség kiküldötteiből Munkások és Parasztok Falutanácsa alakult mint legfőbb államhatalmi szerv. Orosházán2 7 városi tanács alakult, amelyben a kommunista megbízottak mellett résztvettek a régi közigazgatási apparátus helyükön maradt tisztviselői is. Voltak helységek, ahol a helyi kommunisták nem alakítottak ugyan tanács- vagy direktóriumszerű forradalmi, hatalmi szerveket, hanem minden különösebb szervezeti forma létrehozása nélkül fogtak hozzá a legsürgősebb teendők megoldásához és a helyükön maradt, régi közigazgatási tisztviselők mellett a politikai megbízottak szerepét töltötték be. Endrődön2 8 például a felszabadulást követő napon Smiri István, ifjú Polányi Máté, Polányi Mát éné, Cserép Mátyás, Gyuricza Mihály megjelentek a községházán és átvették a gazdátlanul maradt község vezetését. Ök keresték fel az ismert baloldali embereket és bevonták őket a munkába. A helybenmaradt főjegyző és bíró ösztönzésükre és ellenőrzésük alatt vállalták a közigazgatás helyreállítását. Körülbelül 1 héttel a felszabadulás után 35 taggal megalakult a kommunista pártszervezet, amely hattagú végrehajtóbizottságot választott. Megszervezték a polgárőrséget (Endrődön vörösőrségnek is nevezték), a pártszervezet és az újjáalakult közigazgatás mozgósította az embereket a közmunkára (pl. a falu melletti fontos vasúti híd helyreállítására). A többi párt megalakulása után létrejött a nemzeti bizottság, a termelési bizottság, újjászervezték a községi képviselőtestületet. A kommunisták vezető szerepe azonban továbbra is megmaradt. 1945-ben a régi bíró helyébe kommunista bírót választottak és a régi horthysta főjegyző helyébe demokratikus gondolkodású főjegyzőt neveztek ki. Hasonlóképpen jött létre a népi demokratikus hatalom Szarvason, Békésszentandráson, Gádoroson és más helységekben. Kétségtelen, hogy amikor közvetlenül a felszabadulás után a helyi kommunisták, vagy kommunista érzelműek nagyrésze a proletárdiktatúrára vett irányt, abban nagy szerepe volt annak, hogy az illegális kommunista párt nemzeti egységfront politikája még nem tudatosodott eléggé a tömegek között, főleg falun, viszont a 19-es proletárdiktatúra emléke még elevenen élt, elsősorban a 19-esek és volt vöröskatonák nagy részében. Ezért sokan közülük azt gondolták, mint ahogyan azt Gergely János volt 19-es, a dobozi tanács elnöke megfogalmazta, „hogy az első proletárdiktatúra megbukott, most jön a második", s ennek megfelelően hozták létre az első forradalmi szerveket is. Ki kell azonban hangsúlyozni azt is, hogy az objektív helyzet is olyan volt közvetlenül a felszabadulást követő hetekben és hónapokban, hogy a torlódó, égető problémák sokasága megkívánta, hogy gyorsan, forradalmi eréllyel cselekvő emberek vegyék át az irányítást. Ez a magyarázata 24 Iludák András pártnyugdíjas, tsz. tag, Benyó János tsz tag (volt vöröskatona), Hirka János, tanácstag, Lóczi István cipész. 25 Cseszkó Sándor cukorgyári dolgozó (volt vöröskatona), Vörös Pál, egyénileg dolgozó paraszt (volt vöröskatona). 2S Tények ós adatok Hajdú-Bihar megye és Debrecen történetéből. 20. 1. 27 Szemenyei Pál, pártnyugdíjas (19-es kommunista), Dumitrás Mihály tanácselnök. 28 Szabó Péter, pártnyugdíjas (volt vöröskatona), Szabadság u. 26, Smiri István, járási tanács munkaerőgazdálkodás hivatalának vezetője, Vorosilov u. 72. I
