Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
312 BALÁZS BÉLA annak, hogy azokban a helységekben is, ahol közvetlenül a felszabadulás után a helyi kommunisták a proletárdiktatúrára vettek irányt, a lakosság nagy többsége, habár nyilvánvalóan egyáltalán nem volt híve a proletárdiktatúrának, követte őket, végrehajtotta rendelkezéseiket, mert a legfontosabb az volt a számára is, hogy a zűrzavarból és bizonytalanságból kijusson, rend és bizton, ság legyen, hogy megkezdhesse munkáját. A fenti helységek mellett azonban sok olyan helységet is fel lehet sorolni, ahol már a legelején, a kommunisták vezetésével, létrejött a helyi demokratikus nemzeti erők összefogása, amelyben résztvettek a dolgozó nép összes rétegeinek a képviselői. Békésen2 9 , közvetlenül a felszabadulás utáni napokban, a szovjet katonai parancsnok javaslatára, 10-es bizottságot alakítottak K. L. Szabó.Gábor kisparaszt, volt községi bíró elnökletével. A bizottságnak 3 kubikos, 1 kisparaszt, 2 kulák, 2 kiskereskedő, 1 kisiparos és 1 pap tagja volt. A bizottság első teendői között rendezte a helyükön maradt közigazgatási tisztviselők fizetését, amivel biztosította a közigazgatás megindulását, valamint a közmunkára behívott emberek napszámbérét. A szükséges pénzügyi alapokat (a fasiszták ti. magukkal vitték a pénztárat ) igen leleményes módon teremtették elő. Közhírré tették, hogy a németek bombázhatják a községet, a középületeket, ezért ajánlatos lesz telekkönyvi kivonatokat beszerezni, hogy mindenki majd igazolni tudja vagyoni helyzetét. Egy-egy kivonatért 12 pengőt szedtek be, s így rövidesen 124 ezer pengőt szedtek össze, mely összegből az első kiadásokat fedezték. Később bevezették a progresszív adózást. A 10-es bizottság saját kebeléből háromtagú bizottságot küldött ki, amelyik a közélelmezést, a szociális juttatásokat intézte. Ilymódon a rászorultaknak a raktárakban levő 60—70 vagon búzából 30 vagont osztottak ki. A termelés megindítására, az állatállomány ellenőrzésére külön megbízottakat rendeltek ki. A község határában lévő gróf Wenckheim-féle uradalomban a termelést úgy indították meg, hogy a cselédségnek kiosztották a vetőmagot, akik közösségi alapon elvetették. (A terményt szintén közösen aratták le és az elvégzett munka arányában es a gyermekek száma szerint részesültek belőle.) A 10-es bizottságban, majd a később megalakult nemzeti bizottságban a heiyi kommunisták : Vári András kisparaszt, Nagy János, Csibor Mátyás, Oláh Lajos kubikosok, Durkó Gergely munkás, Vincze Imre kisiparos és mások vitték a vezetőszerepet, habár rövidesen erős kisgazdapárt alakult és a többi pártok is nagyszámú tagságot tömörítettek. Az első előljáróságválasztáson bírónak szintén kommunistát választottak meg. Mezőberényben3 0 a felszabadulást követő napokban Madarász Pál cipész, Madarász Pálné, Szőllős Pál földmunkások és mások népgyűlést hívtak össze a községházán. Lényegében ebből a népgyűlésből nőtt ki azután a község első népi, hatalmi szerve, a 9-es tanács, amelynek 3 kommunista, 3 szociáldemokrata és 3 kisgazda tagja volt. A bizottság tagjai megosztották egymás között a teendőket : a közigazgatási és rendőrségi, a termelési és közellátási, az oktatási és szociális ügyekkel külön tagjai foglalkoztak. A régi előljáró-29 Vári András, a földmüvesszövetkezet vezetője, Irányi Dániel u. 27, Nagy János, tanácsfunkcionárius (az orosz Vörös Hadsereg volt katonája), V. Hunyadi u. 28, Durkó Gergely, szivattyútelepvezető, Dózsa György u. 5, Csibor Mátyás, tszcs, tag (az orosz Vörös Hadsereg volt katonája), Lánc u. 5. 30 Madarász Pál tszcs tag, Micsurin tér 13, Szőllős Pál tszcs tag (volt vöröskatona), Szarvasi út 65.
