Századok – 1957

Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297

308 BALÁZS BÉLA forradalmát vívta. Amennyi tapasztalata a magyar néptömegeknek volt az 1918— 1919-es forradalmakból, a rövidéletű proletárdiktatúrából származott, ami után 25 év ellenforradalmi érája következett, Jellemző módon a felszabadulás után igen sok helyen ezek a tapasztalatok képezték az első forradalmi, népi szervek létrehozásának alapját. Különösen szemléletes és változatos módon nyilvánult meg ez a falvakban, amelyek a Horthy-korszak idején többnyire el voltak vágva a munkásmozgalomtól és éppen ezért igen kevés elvi, szervezeti előkészítést kaphattak a felszabadulás utáni teendőkre. A felszabadulás után a falvakban általában és különösen a tiszántúli helységekben először azok a baloldali magvak mozdultak meg, amelyek átvészelték az ellenforradalmi diktatúrát és olyan emberekből állottak, akik évek óta laza kapcsolatban állottak egymással, hallgatták a moszkvai, majd a Kossuth-rádió aelásait, és bizonyos baloldali, kommunista színezetű, szovjetbarát propaganelatevékenységet fejtettek ki. Annak következtében, hogy az ellenforradalmi diktatúra idején szélesebb utánpótlás kineveléséről alig lehetett szó, e/.ek a baloldali csoportok főleg veteránokból, „öreg harcosokból", volt vöröskatonákból, direktóriumi tagokból, a földmunkásmozgalom résztvevőiből állottak. Nyomukban, legtöbbször az ő mozgósító, szervező tevékenységüktől bátorítva indult meg a szegénység, amely várta a Szovjet Hadsereg bevonulását és csak kezdeményezésre, irányításra volt szükség, hogy megmozduljon és nekilendüljön. A parasztság módosabb rétegei,'amelyek számos politikai kérdésben természetesen nem értettek egyet a kommunistákkal, akarva-akaratlanul szintén megmozdultak, mert vonzotta őket az a tömegerő, amely kezdett formát, testet ölteni különböző határozott tettekben, amelyekkel lényegében egyetértettek : Pl. rendteremtés, a közigazgatás helyreállítása, a termelés megindítása, a közellátás megszervezése stb. Azok a szervek, amelyek Lenin szavaival ,,a gazdasági csőd, s a háború szülte válság" összes súlyos terheit a vállukra vették és az adott viszonyok között a lehető legjobb, legbölcsebb módon megoldották azokat, a demokratikus tömegmozgalom által létrehozott népi szervek voltak. A felszabadulás utáni első időszakban, a különböző helyi viszonyoknak megfelelően, különböző formákat öltöttek a népi szervek, de közös sajátosságuk volt, hogy forradalmi szervek is voltak, mert általában a kommunisták, a szegények vittek bennük a vezető szerepet,s mert amikor a fasiszta rombolások és háborús pusztítások következtében összetorlódott gazdasági és egyéb problémák tömkelegét oldották meg, ugyanakkor új módon oldották meg azokat az egész nép demokratikus, forradalmi törekvéseinek, követelményeinek megfelelően. Az első népi, forradalmi szervek megalakulása* A Tiszántúlon, és elsősorban a Viharsarokban, a néptömegek öntevékenysége, demokratikus aktivitása már a felszabadulást követő napokban nagy erővel nyilvánult meg és változatos formáit hozta létre azoknak a népi. forradalmi szerveknek, amelyek helyi viszonylatban kezükbe vették az élet irányítását és a lakosságot érintő legkülönbözőbb égető napi problémáknak a megoldását. • * Ennek a fejezetnek a megírásához főleg az első népi, forradalmi szervek volt tagjainak a visszaemlékezéseit használtuk fel. Az adatszolgáltatók nevei mellett foglalkozásukat tüntettük fel (19S5. évi foglalkozásukat, munkakörüket).