Századok – 1957
Tanulmányok - Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon 297
A- DEMOKRATIKUS TÖMEGMOZGALOM KIBONTAKOZÁSA MAGTARORSZÁGON 309 A felszabadulás után, országos viszonylatban is, Tiszántúl élen járt a demokratikus fejlődésben, a forradalmi intézkedéstk meghozatalában. Ennek okai a következők : egy sor viszonylag kedvezőbb történeti tényező hatására (pl. a Tiszántúli mezővárosok parasztsága a török hódoltság után megváltás útján szabad földekhez jutott, amelyeken szabadabban terjeszkedhetett ; a török kiűzése után különösen Békés megyében létrejött telepes községek bizonyos jogokat kaptak, amelyek egy viszonylag szabadabb, demokratikusabb irányt adtak fejlődésüknek) a 48-as és főleg agrárszocialista hagyományok ennek a területnek a lakosságában mélyebb gyökereket eresztettek és szerves részeivé váltak gondolkodásának, világnézetének. Evvel a tiszántúli és elsősorban viharsarki jellegzetességgel számolnunk kell, amikor a felszabadulás után kibontakozó demokratikus tömegmozgalmat vizsgáljuk, de nem szabad eltúloznunk jelentőségét.* A demokratikus fejlődésnek a/.ok a gátjai, amelyek-* a felszabadulás előtt országosan fennállottak, természetesen a Tiszántúlon is megvoltak, és a Horthy-rendszernek a nép ellen irányuló megfélemlítési hadjáratai és megtévesztő propagandája épp úgy romboltak Tiszántúlon, mint az ország más vidékein. A különbség talán csak abban vari, hogy a Tiszántúlon, és elsősorban a Viharsarokban az ellenforradalmi korszak legsötétebb éveiben is szinte minden helységben, városban és falun egyaránt, szilárd meggyőződésű kommunista és baloldali emberekből álló magok tevékenykedtek, amelyeket a lakosság nagy részének rokonszenve övezett és amelyek ellenálltak a fasiszta fertőzésnek és jelentős mértékben semlegesítették azt. A felszabadulás után ezek a munkásokból, szegényparasztokból, kubikosokból, szegény kisiparosokból, volt vöröskatonákból álló helyi kommunista és baloldali érzelmű csoportok álltak élére a néptömegek spontánul kibontakozó demokratikus mozgalmának. Kisújszálláson1 8 , ahol a felszabadulás előtt egy viszonylag erős, szervezett és a lakosság körében nagy befolyással bíró kommunista mag működött, amely az illegális kommunista párttal is kapcsolatban volt, a szovjet csapatok bevonulását követő napokban megalakult a városi tanács. A tanács tagjai 19-esek, volt vöröskatonák és hozzájuk közelálló baloldali emberek voltak. Bakó Kálmán, Turbacs Mihály, Földi István, Janó János, Tóth Sándor kubikosok, Vigh Elek cipész, Szűcs Elek alkalmazott, Herpai Sándor tanító stb. vették kezükbe a város életének az irányítását. A tanács első teendői között felhívást intézett a lakossághoz, amelyben tudomását a hozta megalakulását és felszólított mindenkit, hogy tartózkodjék a fosztogatásoktól és legyen a Szovjet Hadsereg segítségére. Napok alatt megbízható baloldali emberekből 50—60 tagú polgárőrséget alakított, amely megkezdte a helyi fasiszták letartóztatását. Üzembehelyezte a malmokat, közellátási és munkaerőgazdálkodási bizottságokat alakított, megszervezte a közmunkát, a szovjet katonák elszállásolását. A városi tanács gyors és erélyes intézkedései megnyugtatták a lakosságot, amely tömegesen sorakozott fel mögötte és a helyi kommunista pártszervezet mellé, melynek megalakítói nagyrészben azonosak a városi tanács tagjaival. A kommunista pártszervezet segítette megalakulni a 18 Bakó Kálmán tszcs tag, a megyei tanács tagja (volt vöröskatona) Híd u. 4, Vigh Elek, a földművesszövetkezet vezetője, Dózsa György u. 48, Janó János, tszcs tag, Táncsics u. 37, Szűcs Elek, nyugdíjas (a 19-es direktórium volt tagja), Táncsics u. 9, Máté Endre, a moziüzem vezetője, Sztálin utca 5.
