Századok – 1957
Tanulmányok - Zsigmond László: A versaillesi békeszerződés életbelépése 270
274 ZSIGMOND LÁSZLÓ békeszerződést aláíró győztes hatalmak mennyiben tesznek eleget egymással kapcsolatban vállalt kötelezettségeiknek. Ez viszont nem volt független attól, hogyan alakulnak az erőviszonyok az egyes országokon belül. Angliában, Franciaországban, az Egyesült Államokban a közvélemény korántsem volt egységes a háborús célokat illetőleg, a nézeteltérések és az ellentétek a háború utolsó szakaszában, de különösen a háború befejezése után még jobban elmélyültek. Az angol, francia és amerikai imperialisták legagresszívebb csoport jai elégedetlenek voltak a Versaillesban elért eredményekkel ós csak kedvező alkalomra vártak, hogy elégtételt szerezzenek maguknak. Jó lehetőséget nyújtott erre az a körülmény, hogy a legtöbb ország alkotmánya a népképviseleti szervek (parlament, nemzetgyűlés, szenátus stb.) jóváhagyásától tette függővé a nemzetközi egyezmények érvénybe lépését2 4 . Midőn Wilson a versaillesi békeszerződést aláírta, ez még nem jelentette, hogy a szerződés ezáltal kötelezővé vált az Egyesült Államok számára. Az aláírás csupán a megerősítés, a ratifikálás fenntartásával történhetett25 , amint ezt egyébként a versaillesi békeszerződés 440-ik cikke is előírta2 6 . Ily módon tehát a versaillesi békeszerződés sorsának további alakulása a nemzetközi politika eddigi gyújtópontjából és középpontjából, a békekonferencia. székhelyéről: Párizsból Londonba, illetve Washingtonba helyeződött át. Az Egyesült Államok elnöke hazájába való visszatérése előtt megígérte, hogy minden lehetőt el fog követni annak érdekében, hogy a szenátus a versaillesi szerződést elfogadja2 7 . 1919. július 10-én Wilson a szenátus elé terjesztette a békeszerződést ratifikálás céljából és ezzel a Németországgal kötött békeszerződés körül folyó harc új szakasza kezdődött. * Amidőn a békeszerződés a szenátus elé került, annak többségét már a demokratapárti Wilson ellenfelei : a köztársaságiak alkották28 . A legfontosabb bizottságokra, többek között a külügyi bizottságra, a köztársaságiak tették rá a kezüket2 9 . A külügyi bizottság elnöke Wilson külpolitiká-24 Handwörterbuch der Rechtswissenschaft (Berlin. 1928) V. köt. 661. 1. 25 Benjamin 3. Williams: American diplomacy. Policies and practice (New-York, 1936) 425—426. 1. — Nemzetközi egyezmény létrejötte az Egyesült Államokban öt szakaszon megy keresztül: 1. előzetes tárgyalás és aláírás ; 2. szenátus vitája ós kétharmad többség biztosítása; 3. ratifikálás; 4. ratifikációs okmányok kicserélése í 5. kihirdetés. 26 Der Friedensvertrag von Versailles (Berlin, 1919) 226. 1. 27 F. R.—P. P. C. 1919. VI. köt. 524. 1. 28 Az 1919. nov. 5-i választáson a demokrata párt vereséget szenvedett. A képviselő házba 237 köztársasági és 190 demokrata, a szenátusba 49 köztársasági és 47 demokrata került. 29 „A szenátus szervezetének ez az ellenőrzése igen-igen fontos volt, mint lényeges lépés abban az irányban, hogy képesek legyünk intézni a, szenátus ügyeit, amire viszont az jogosított fel bennünket, hogy mi vagyunk többségben. De ami bennünket ezúttal érdekel, az a külügyi bizottság megalakítása, and, tekintettel arra a körülményre, hogy a versaillesi béke ama bizottság elé fog kerülni tárgyalásra igen rövid időn belül, abban a mindig elsőrendű bizottságban- való tagságnak rendkívüli jelentőséget kölcsönöz." Henry Cabot Lodge: The Senate and the League of Nations (New-York, 1925) 151. 1. — „This control of the organization of the Senate was, of coursc, extremely important an essential step to enable us to conduct the business of the Senate, which we were entitled to do because we had a majority. All that concerns us here, however, is the formation of the Committee on Foreign Relations which, in view of the fact that the treaty of Versailles come before that Committee for action in a very short time, made the membership of that committee, always of the first rank, of unusual consequence."
