Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
MAGYAB0BSZÍ.G BELÉPÉSE A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉBE 251 tagjává válik — írja a lap —, a kisantant nem tud majd kellő eréllyel fellépni a magyar reakció restaurációs kísérletének meghiúsítására.3 2 A Habsburg-restauráció azonban csak a kisantant politikusainál talált határozott ellenszenvre, mivel a Habsburg-monarchia feltámasztása főleg Csehszlovákia és Jugoszlávia létét veszélyeztette volná. Az angol és francia politikusok egy része távolról sem volt a restauráció ilyen következetes ellenfele. Anglia és Franciaország csak a puccskísérlet nyilvánvaló kudarca pillanatában tiltakozott a restauráció ellen.3 3 Francia és angol politikai berkekben akadtak olyanok is, akik egyenesen rokonszenveztek a magyar legitimista mozgalommal. Bizonyos francia körök előnyösebbnek tartották volna a-Habsburg-monarchia helyreállítását, mint Ausztria csatlakozását Németországhoz.3 4 De ha akadtak is a karlista mozgalommal rokonszenvező antant politikusok, a francia és angol kormány hivatalosan mégsem helyeselhette a restaurációt. Emellett természetes, hogy a francia álláspontot bizonyos mértékig megkötötte a kisantant állásfoglalása, Angliát pedig befolyásolta a francia fellépés. Ennek ellenére az egész Habsburg-ügy az angol és francia kormány szemében nem volt annyira súlyos kérdés, hogy e miatt megakadályozta volna Magyarország népszövetségi felvételét. Bánffy Miklós külügyminiszter augusztus 11-én azonos szövegű távirattal kereste meg a külföldi magyar diplomáciai missziók vezetőit, a prágai, bukaresti és a belgrádi megbízottak kivételével. A táviratban Magyarország felvételi kérelmével kapcsolatban arra utasította őket, hogy a kisantant ellenzésére való tekintettel tájékozódjanak az ottani külügyminisztérium szándékairól. Kedvező körülmények esetén kérjék fel a kormányt, amelynél akkreditálva vannak, hogy Magyarország felvételi kérését a Népszövetség illetékes bizottságában, illetve a közgyűlésen támogassa. Megbízta a magyar külügyi missziók vezetőit azzal is, hogy lépjenek érintkezésbe az illető ország népszövetségi delegátusaival3 5 A kormány e mellett Albrecht főherceget felkérte arra, hogy Madridban tájékozódjék a spanyol kormány szándékairól.3 6 A válaszok egészben véve nem voltak kedvezőtlenek.. Elsőnek Parcher jelentette Genfből, hogy Svájc Magyarország mellett áll. Motta szövetségi elnök — jelentette Parcher — ,,a Szövetségi Tanács megbízásából biztosított arról, hogy egészen bizonyosan támogatni fogja felvétel iránti kérelmünket".3 7 Csekonics varsói ügyvivő arról értesítette a magyar kormányt, hogy Lengyelország „minden erőfeszítéssel" támogatja Magyarországot.3 8 Hasonló értelmű közlést adott Magyarország hágai képviselője is. Jelentése szerint 32 MTI. napi jel. szept. 5—6. kiadás. 33 Idézi : Iratok az ellenforradalom történetéhez. I. Az ellenforradalom hatalomrajutása és rémuralma Magyarországon. 1919—1920. Bpest, Szikra, 1953. 506—510. 1. 34 Praznovszky, a magyar kormány párizsi megbízottja 1921. ápr. 10-én Gratz külügyminiszternek küldött jelentésében megjegyzi, hogy pl. Berthelot helyeselte volna Károly király visszatérését, mivel ez lehetővé tette volna a restaurációt Ausztriában is, ami viszont megakadályozná az Anschlußt. Franciaország fellépését a restauráció ellen Praznovszky azzal magyarázza, hogy el akarták kerülni a kisantant beavatkozását. Véleménye szerint a francia konzervatív, royalista körök és a köztársaságiak nacionalista része helyesli a karlista mozgalmat. OL. KüM. res. pol. 1921—161. 35 Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungary. II. k. N° 711, 726—727. 1. 36 Uo. N° 411, 427—428.1., N° 432, 461.1.; Japán véleményét a berlini japán követ útján igyekeztek kipuhatolni. Uo. N° 768, 775—776. 1. 37 Uo. N° 720, 733. 1. 38 Uo. N° 726, 738. 1.
