Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
240 SZ. ORMOS MÁRIA Hollandia attól sem idegenkedik, hogy direkt akciót szervezzen Magyarország érdekében. A külügyminiszterhelyettes szerint azonban ez mindenesetre „általános politikai megállapodásoktól fog függni".3 9 A berlini japán követ — Emich berlini magyar követ jelentése szerint — megígérte, hogy összeköttetésbe lép kormányával és igyekszik biztosítani Japán támogatását.4 0 Ami a legfontosabb volt, jó hírek érkeztek Londonból és Párizsból is. Ruttkay londoni ügyvivő augusztus 17-én Anglia pártfogásáról számolt be,4 1 Praznovszky pedig Párizsból jeléntette, hogy a francia kormány — noha tudomása van a kisantant erős Magyarország ellenes kampányáról — Magyarország mellett kíván fellépni.4 2 Kitérő választ csak a bolgár és olasz kormány adott. Márffy-Mantuano római helyettes ügyvivő értesülése szerint az olasz kormány elvileg nem ellenzi Magyarország felvételét, de az a véleménye, hogy a felvétel előtt rendezni kellene a nyugat-magyarországi kérdést. Kívánatosnak tartaná emellett a szomszéd államok ellenvetéseinek meghallgatását.4 3 Második táviratában megerősítette e hírt azzal, hogy az olasz külügyminiszter nagyon udvarias formájú, de ugyanakkor határozott véleménye szerint Magyarország felvétele túlságosan korai.4 4 A Bonomi-kormány magatartását azzal lehet magyarázni, hogy igyekezett részben Ausztria, részben Jugoszlávia kedvében járni. Ausztria a közép-európai olasz politika egyik legfontosabb láncszeme lévén, az olasz kormány szükségesnek tartotta az osztrák érdekek hangoztatását, bár nem lehet állítani, hogy ellenségesen viselkedett volna Magyarországgal szemben. Nem kívánt azonban Magyarország felvételéért lelkesedni azért sem, mert az aktívabb magyarbarát politika rontotta volna balkáni helyzetét, mindenekelőtt Jugoszláviával való viszonyát, amellyel nemrég kötötte meg a rapallói egyezményt (1920. november 12.). Mindemellett Olaszország kormánya, amely főleg ausztriai politikája miatt határozottan ellenezte a restaurációt, nem volt egészen bizonyos afelől, hogy a magyar kormány szilárd restaurációellenes politikát követ-e, illetőleg, hogy képes-e annak megakadályozására. Jóllehet Olaszország nem sokkal utóbb vállalkozott arra, hogy a nyugatmagyarországi kérdésben Ausztria és Magyarország között közvetítsen, ezt a lépését feltehetően nem annyira a Magyarország iránti szimpátiája, mint inkább Csehszlovákia nemzetközi tekintélyének gyarapodásától való félelme sugalmazta, tekintettel arra, hogy a közvetítő szerepét Benes is szerette volna betölteni. Az olasz kormány nem tartotta kívánatosnak, hogy Csehszlovákia és rajta keresztül Franciaország -befolyása akár Ausztriában, akár Magyarországon megnövekedjék. Bulgária helyettes külügyminisztere — Kiss szófiai ügyvivő szerint — kijelentette, hogy nem tehet kötelező ígéretet.4 5 A minisztertanács azt az álláspontot foglalja el, hogy Bulgária csak abban az esetben szavaz Magyarország mellett, ha a nagyhatalmak ugyanezt teszik.4 6 Bulgária bizonytalansága azonban már csak azért sem volt jelentős, mert Anglia és Franciaország 39 Uo. N° 770, 777. 1. 40 Uo. N° 789, 797. 1. 41 Uo. N° 727, 738. 1. 42 Uo. N° 766, 773. 1. 43 Uo. N° 759, 770. 1. 44 Uo. N° 762, 771—772. 1. 46 Bulgáriát a Népszövetség 1920. évi, első közgyűlése vette fel a tagállamok közé. 46 Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungary. H. k. N° 764, 772—773. 1.
