Századok – 1957

Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227

238 SZ. ORMOS MÁRIA tudta, hogy a trianoni békeszerződés végrehajtása kérdésében bizonyos; aggályok merülhetnek fel (pl. a leszerelés, a természetbeni szállítások tekintetében), szükségesnek tartotta még az alábbiak megjegyzését: .,Igaz, hogy bizonyos kötelezettségeket, amelyeket a trianoni békeszerződés fektetett le, még nem teljesített (ti. a magyar kormány — Sz. O. M.), ez a szerződés azonban, amely még nem lépett életbe, nem válik hatékonnyá egészen addig, amíg a három nagyhatalom nem ratifikálta. Következésképpen sem Magyarországot, sem kormányát nem lehet kötelezettségei teljesítése terén tett bármilyen mulasztással vádolni." Bánffy ezzel az eszmefuttatással igyekezett elejét venni a várható kifogásoknak. A felvételi kérelemben a külügyminiszter közölte, hogy a kormány Magyarország képviseletét Apponyi grófra bízta, ami Apponyi közismert legitimista beállítottsága miatt ebben az időben egyáltalán nem volt szerencsés választás, sőt bizonyos mértékig provokációként hatott.3

0 A Külügyminisztérium 1921 nyarán fokozottan hozzálátott az információszerzéshez. A kisantant állásfoglalása nem volt kétséges. Csaknem bizonyosra lehetett venni, hogy Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia ellenállást fognak kifejteni Magyarország felvételével szemben. A kormányt éppen ezért a többi állam magatartása érdekelte. Félni lehetett attól, hogy a kisantant állásfoglalása befolyásolja Franciaországot, Franciaország esetleges elutasítása pedig több más államra gyakorolhat Magyarország szempontjából kedvezőtlen hatást. Ugyanakkor fordítva : remény volt arra, hogy a nagyhatalmak, és elsősorban a francia kormány Magyarország melletti kiállása nyomást gyakorol a kisantant politikusaira. A magyar Külügyminisztérium tehát erről az oldalról igyekezett biztosítani magát. 1921 .május-júniusban Magyarországgal kapcsolatban a Habsburg-kérdés állt az érdeklődés középpontjában. Nem volt kétséges, hogy a kisantant Magyarország felvételét ellenezve elsősorban erre a problémára fog hivatkozni, amiről a magyar kormány határozott értesüléseket is szerzett. Baranyai, a genfi magyar titkárság vezetője Bánffynak küldött jelentésében bizalmas értesülésekre hivatkozva közölte, hogy a kisantant országai azért látják aggályosnak Magyarország felvételét, mert mint tagállam ellen egy következő restaurációs kísérlet esetén csak legális, a Népszövetség által szentesített eszközöket vehetnének igénybe. A „népszövetségi procedura" pedig „hosszadalmas és esetleg nem sikeres". Ezért — Baranyai értesülése szerint — csak abban az esetben támogatnák Magyarország kérését, ha a kormány kötelezné magát, hogy a Habsburg-ház bármely tagjának trónralépési szándékát meghiusítja.31 Ezt az álláspontot kifejezésre juttatta a csehszlovák sajtó is. A Tribun a c. lap értesülése szerint pl. a cseh küldöttség a kisantant másik két állama által támogatva határozottan ellenezni fogja Magyarország felvételét. A cseh álláspont indokául a Tribuna szerint is az szolgál, hogy Magyarország felvételi kérelme összeesik Károly király visszatérésének előkészítésével, ami figyelmeztető a szomszéd országok számára. Ha Magyarország a Népszövetség 30

A genfi magyar titkárság Teleki kiküldetését javasolta. Uo. N° 411, 427. 1. 31

Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungary. H. k. N° 796, 806. 1. Baranyai a felvétel érdekében azt javasolta ä kormánynak, hogy tegyen közzé egy deklarációt, amelynek értelmében a Habsburg-ház valamely tagja csak a Népszövetség hozzájárulása esetén foglalhatná el a trónt Magyarországon. — A kormány azonban nem volt hajlandó ilyen nyilatkozatra.