Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
MAGYAB0BSZÍ.G BELÉPÉSE A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉBE 237 revízióra törekszik, s a revíziós blokk erősítése érdekében Németország felvételét és a vétójog eltörlését kívánja. Békés szándékokat hangoztat, de csak azért, hogy megengedjék fegyverkezését, és ennek érdekében a közép-európai háború rémét festi a falra, amit szerinte Magyarország fegyvertelensége idézhet elő. A magyar külpolitika mindezek mellett és ezen célok szerves kiegészítéseként arra törekszik, hogy minél szélesebb keretekben folytathassa propagandatevékenységét állítólag a magyar kisebbségek, valójában főleg a magyar tőkések és földbirtokosok érdekében a trianoni békeszerződés ellen. 1 A magyar minisztertanács 1921 májusában úgy döntött, hogy beadja Magyarország felvételi kérelmét azzal a céllal, hogy a kérdést az 1921-es közgyűlés el is bírálhassa.28 Ezt a szándékot Bánffy külügyminiszter május 23-i keltezésű jegyzékében közölte Sir Eric Drummond-nal, a Népszövetség főtitkárával.29 A felvételi kérelemben Bánffy hangoztatta, hogy Magyarország megfelel minden feltételnek, melyet a Népszövetség alapokmánya a felvételhez fűz. „Magyarország kormánya — olvashatjuk a beadványban — . . . megmutatta, hogy az ország teljes egészében és őszintén teljesíteni szándékozik nemzetközi kötelezettségeit." De mivel a külügyminiszter igen jól elutasítása mellett magában foglalta annak lényegét. A harmadik javaslat, amely a vétójog eltörlését tartalmazta, távolabbi perspektívákat tartott szem előtt. A magyar kormány arra számított, hogy Németország belépésével a tanácsban is megváltoznak az erőviszonyok és lehetségessé válik, hogy a revíziós blokk eléri a többséget. Ez esetben a vétójog, amit. a revízió legkonokabb ellenségének tartott Franciaország gyakorolhat, rendkívül kellemetlenné válik. A konferencia kisebbségi bizottsága minden nehézség nélkül elfogadta Apponyinak, a magyar delegáció vezetőjének azt a javaslatát, hogy a Népszövetség mellett Állítsanak fel egy állandó kisebbségi bizottságot. A tervezet szerint a nemzetiségek panaszaikkal közvetlenül e bizottsághoz fordulhatnának, amelynek kötelessége lenne azokat a helyszínen kivizsgálni és tapasztalatairól jelentést tenni a Népszövetség tanácsának. Az Unió szt a határozatát a többivel együtt előterjesztette a Népszövetség főtitkárságának. Az állandó kisebbségi bizottság azonban sohasem jött létre, aminek okát főleg a kisantant és Franciaország ellenzésében kell keresni. A magyar politikai körök azért szolgalmazták e szervezet létrejöttét, mert úgy gondolták, hogy általa valóban állandóan napirenden szereplő kérdéssé tehetik a magyar kisebbségek problémáit, nagy nyilvánosságot biztosíthatnak számára s a folytonos panaszkodással maguknak barátokat, a kisantant országainak pedig ellenségeket szerezhetnek. A leszerelés kérdísét vitató bizottságban Charmant Oszkár és Paikert Alajos magyar küldöttek azzal a javaslattal álltak elő, hogy a nagyhatalmak tegyenek kivételt Magyarországgal a leszerelés kérdésében, mivel Magyarországot fenyegeti leginkább a bolsevizmus belső és külső erői részéről egy esetleges támadás veszélye. Ugyanakkor követelték a győztes államok leszerelését. „Jelentés a Népszövetség támogatása végett alakult társadalmi egyesületek Uniójának V-ik, 1921. évi genfi konferenciájáról." Külügyi Szemle. II. évf. 1922. 133—-137. 1. — „A Magyar Külügyi társaság működése 1920—1921." (Horváth Jenő) uo. 121—132. 1. — Budapesti Hírlap 1921. jún. 14. Eöttevényi Olivér: „Apponyi javaslatát elfogadták Genfben."—Uo. 1921. jún. 15. Eöttevényi Olivér: ,,A lefegyverzés kérdése Genfben". Apponyi a konferencia megnyitó ülésén a francia, angol és japán követ után mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a sánc túlsó oldaláról először Magyarország jelentkezett részvételre a Népszövetség „konstruktív munkájában". Ezúttal is hangoztatta Magyarország békés revízióra irányuló óhaját, mondván, hogy „. . ha a szerződésekben velünk szemben elkövetett helytelenségek kiigazítását keressük, tesszük ezt csupán azokon az utakon, amelyeket maguk a szerződések és különösen a Népszövetség paktuma jelölnek ki". Budapesti Hírlap. 1921. jún. 10. Eöttevényi Olivér: Genfi levél. — Uo. 1921. jún. 12. „Apponyi beszéde a megnyitó ülésen". 28 Papers and Documents Relating to the Foreign Relations of Hungarv. H. köt. ,N° 432, 461. 1. 29 Uo. N° 443. 474—475. 1.
