Századok – 1957
Tanulmányok - Sz. Ormos Mária: Magyarország belépése a Nemzetek Szövetségébe 227
MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉBE A Nemzetek Szövetsége az első világháborút lezáró párizsi békekonferencián az Amerikai Egyesült Államok elnökének, W. Wilsonnak kezdeményezésére jött létre.1 Alapokmánya értelmében feladata az volt, hogy a béke fenntartása fölött őrködjék, valamennyi nemzet teljes egyenjogúsága alapján összefogja a világ népeit a háború megakadályozására. A győztes nagyhatalmak által megalakított szövetség azonban már születése pillanatában olyan jelleget öltött, s olyan szervezeti fogyatékosságokban szenvedett, amelyek megakadályozták e feladat betöltésében. Az alapokmány — ellentétben a nemzetek egyenjogúságának elvével — különböző kategóriákba sorolta az országokat. Az első kategóriába a győztesek tartoztak, akik magukat a Népszövetség alapító tagjainak tekintették, a másodikba a volt semlegesek, melyeket azonnal meghívtak a szervezet tagjai l közé, a harmadik kategóriába pedig a világ valamennyi egyéb nemzete, az úgynevezett legyőzött országok. Ezek felvételét különböző feltételekhez, elsősorban ahhoz kötötték, hogy híven megtartják a rájuk erőszakolt igazságtalan békeszerződéseket. A gyarmati és függő országokat a Népszövetség ' alapítói mint nem szuverén államokat kizárták a szövetségből. Mindezzel r a Népszövetség elismerte önmagáról, hogy a győztesek szervezete, továbbá, hogy a valóságban nem áll a népek egyenjogúságának alapján, s végül, hogy fő feladatának nem általában a béke, hanem az adott igazságtalan béke, a versaillesi békerendszer fenntartását tekinti. A Népszövetség tehát úgy jött létre, mint az imperialista békerendszer szerves része, amit csak fokozottan kiemelt az a körülmény, hogy az alapokmány függelékként minden békeszerződés szövegében benne szerepelt. A. nemzetek egyenjogúságáról papíron vallott elvet a főhatalmak a gyakorlatban azonnal megcáfolták azáltal is, hogy a Népszövetségre bízták az ún. „mandátumok" szétosztását. Ez annyit jelentett, hogy a Népszövetség felruházta a nagyhatalmak kormányait a Németországtól és Törökországtól elvett gyarmati területek kizsákmányolásának „jogával". A szövetség imperialista jellegéről tanúskodott szervezeti felépítése is. A közgyűlés — amelyen valamennyi tagállam képviselője jelen volt — lényegesen kisebb szerepet játszott a szövetség tevékenységében, mint a tanács, amelynek tagsági helyeit a nagyhatalmak önmaguk számára tartották fenn. Ez lehetővé tette, hogy a Népszövetség tevékenységét elhatározó módon befolyásolják. 1 A Nemzetek Szövetségének alapokmányát a párizsi békekonferencia teljes ülése 1919. ápr. 28-án fogadta el. 15*
