Századok – 1957

Tanulmányok - Nemes Dezső: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar forradalmi erők fejlődése 1917–1919-ben 8

18 .NEMES DEZSŐ óta, s a magyar burzsoázia máris jobban megértette, hogy valami olyasmi megy végbe, ami fölöttébb veszedelmes a kapitalista világra nézve. A Szovjetek hatalma nem bukik meg, hanem erősödik, s hatása más országok, különösen Magyarország népeire mind jobban terjed és elmélyül. ,,Az Újság" „Leninizmus" c. cikkében intő hangon szólal meg a választójogi manőverrel kapcsolatban. „Legtöbbjük azt hiszi — írja a lap —, hogy jogot adván a népnek, a nép megelégedett lesz, s a többit meghagyja a jogosztogatóknak. .. Már ismételten rámutattunk arra, hogy az orosz belső gazdasági reformok, miket Leninék egyszerűen statuáltak, nagyonis megkívánják a figyelmet a mi részünkről is. A földbirtok államosítását Oroszországban követte a banküzletnek állami monopóliummá tétele, s ha a föld és a tőke az állam kezében van, ez ugyancsak azt jelenti, hogy a mai társadalmi és gazdasági rend helyébe a szocialisztikus rend lépett." Ekkor még nem hajtották végre az ipari üzemek államosítását, csak a munkásellenőrzést vezették be. De a bankügyek államosítása már elegendő volt a magyarországi iparban, uralkodó magyar bankok „liberális" képviselői számára, hogy megérezzék a tőkés rend teljes pusztulásának közeledtét. A lap még kijelenti, hogy az „orosz kezdés" nem fog sikerrel járni, de a szocializmus világszerte mást vár, és ezen kívül „egy világeszme első lépése mindenképpen fontos és sohasem marad meddő". A lap fontosnak tartja, hogy „mindazoknak az osztályoknak, melyeknek érdeke a mai rend fenntartásához fűződik, egyesülniök kell". „A demokrata ebből a szempontból közelebb áll az arisztokratához, a latifundium közelebb a gyárhoz, mint a szocialistákhoz. S ne áltassuk magunkat, hogy az iparilag gyönge Magyarországnak a munkássága nem bír a mi túlnyomó-erőnkkel. Lássuk meg végre, hogy a mi demokratáskodásunk sohasem fogja lekenyerezni egy másik világnézet faktorait. Hogy a mi házi patikaszereink : szociális munkásjóléti politika, hazatérő hőseink számára telepítési, parcellázó politikánk nem ellenszerei a leninizmusnak, mely nem földet ad a népnek, hanem minden földet a népnek ad, és a munkásokról nem gondoskodik, hanem megteszi őket gazdáknak. Semmiféle koncesszió nem tud ezzel a mindennel konkurrálni." A lap „demokratának" nevezi a burzsoá liberálisokat, az imperialista háború részvevőit, akik a súlyosbodó politikai válság hatására megint beszélni kezdtek a „demokráciáról". A lap még attól is fél, nehogy a liberálisok szövetségre lépjenek a szociáldemokratákkal, minthogy a szociáldemokrata mozgalmon belül erősödött a balszárny. Még nem ismeri föl, hogy a jobboldali szociáldemokraták segítsége a burzsoázia számára annál fontosabb lesz, minél erősebben fenyeget a népi forradalom. De azt megértette, hogy a fenálló rendszer katasztrófája közeledik. S ijedtében őszinteségi rohamot kapott, kijelentette : „A polgári demokráciának föl kell ismernie, hogy többé értelme nincsen tolni azt a szekeret, amelynek hivatása : elgázolni őket. Lagymatag és nyegle teória az, hogy a történelem útjába állni nem szabad. Történelmi kötelessége mindennek, ami van, ragaszkodni a létéhez."1

1 A magyar nagyburzsoázia igyekezett megszilárdítani szövetségét az arisztokráciával és az egész földbirtokososztállyal, megerősíteni a tőke frontját a Habsburg-monarchia védelme vonalán a demokratikus és a szocialista forradalom erőivel szemben. A monarchisták politikai frontja felbomlott, s a 11

Az Újság. 1918. jan. 3. Ld. : A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. V. 51. 1.