Századok – 1957

Tanulmányok - Nemes Dezső: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar forradalmi erők fejlődése 1917–1919-ben 8

A NAGY 0KTÚBEBI SZOCIALISTA FORRADALOM ÉS A MAGYAR FORRADALMI ERŐK 19 lap félt a demokratikus és a szocialista erőktől és antimonarcüista szövetségüktől. Egyes értelmiségi körök, különösen a „Galilei kör", aktivizálódtak és terjeszteni kezdték befolyásukat a kispolgári, sőt a burzsoá rétegek körében is. A lap félt a Monarchia összeomlásától, mert ez a szovjetellenes'katonai tervek kudarcát s minden olyan remény szertefoszlását jelentette,, hogy valamilyen imperialista megegyezés érhető el az antant táborával,. Félt a Monarchia összeomlásától, mert ezzel szabaddá vált volna az úfc ahhoz, hogy a polgári demokratikus forradalom tovább fejlődjék szocialista forradalomba. Félt a Monarchia összeomlásától azért is, mert azzal a vesz élylyel is járt, hogy megdől az akkori magyar állam nem magyar népei fölötti magyar uralom. Mint ismeretes, nem sikerült az a kísérlet, hogy az antanttal való megegyezés útján vessenek véget a háborúnak. Az antant-hatalmak úgy határoztak, hogy teljesen szétzúzzák a német tömböt, s így maradéktalanul megszerzik az imperialista zsákmányt. A német—osztrák—magyar tömb pedig, figyelembe véve a fiatal szovjet állam ideiglenes gyengeségét, elutasította a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy kössenek békét annexió nélkül, s igyekezett annektálni nagy — lengyel, ukrán, belorusz, balti és más — megszállt területeket. A központi hatalmak imperialistái azt a célt tűzték maguk elé, hogy rákényszerítik a Szovjet Köztársaságra a hírhedt breszti béke zsaroló feltételeit, s a keleti hódításokkal megerősödve folytatják a háborút Nyugat -és Dél-Európában. A breszti béketárgyalások első heteiben a német és az osztrák megbízottak még igyekeztek eltitkolni hódító céljaikat, azt várták, mit válaszolnak az antant-hatalmak a szovjet kormánynak arra a felhívására, hog kössenek általános békét. 1918. január 5-én letelt az antant-válasz megérkezésének határideje. De az antant-országok nem válaszoltak. A tárgyalásokon továbbra is csak a német blokk és a szovjet kormány vett részt. S akkor mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a német imperialisták rabló feltételeket szabnak a breszti tárgyalásokon. A német blokk megbizottainak viselkedése nagy nyugtalanságot keltett a nép körében, amely erősen kívánt a a béke megkötését. Január 13-án, vasárnap reggel Budapesten a szociáldemokrata párt és a szakszervezetek a város hat pontján munkás-nagygyűléseket szerveztek. E gyűlések megszervezésében és megtartásában nagy szerepet játszottak a forradalmi szocialisták és a baloldali szociáldemokraták. Az építők szakszervezetének székházában tartott gyűlésen a szociáldemokrata párt javaslatára határozatot fogadtak el. A határozatban többek közt ezt olvassuk : „Budapesti munkásainknak 1918 január 13-án tartott gyűlése testvéri üdvözletét küldi az orosz munkásoknak, akik diadalmas forradalmukkal előbb legyőzték saját országuk imperialistáit és militaristáit, most pedig eltökélt, szilárd szocialista elvhűséggel munkálkodnak a demokratikus béke megteremtésén, mivel az egész világ imperialistáira és militaristáira mérnek döntő csapást, Mély sajnálattal állapítja meg a gyűlés, hogy az orosz szocialista forradalomnak egyelőre nem sikerült az általános békére irányuló tárgyal sokat napirendre tűznie, de bízik abban, hogy azon országokban, amelyekben az. uralkodó osztályok még útjába állanak a béketárgyalásoknak (az antantországokról van szó. N. I).), az ottani szocialista pártok erőteljes föllépésének mielőbb sikerülni fog kormányaikat rákényszeríteni a demokratikus, megegyezéses békére. 2*