Századok – 1957
Tanulmányok - Nemes Dezső: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar forradalmi erők fejlődése 1917–1919-ben 8
16 .NEMES DEZSŐ harcukban támogatni fogjuk, és hogy minden erőnkkel küzdeni fogunk azért is, hogy egyik osztálynak a másik által való kizsákmányoltatása és egyik nemzetnek a másik által való elnyomatása a mi országunkban is megszűnjék ! Felszólítjuk a Monarchia kormányát : fogadja el az orosz forradalmi kormány ajánlotta, fegyverszünetet és jelentse ki, hogy hajlandó békét kötni minden hadviselő állammal". Közölték a feltételeket is, amelyek alapján a békekötést követelték : tartózkodjanak az erőszakos hódítástól ; egyik állam se függjön a másiktól és ne követeljen semmiféle jóvátételt ; minden állam köteles egyenlő mértékben leszerelni, elismerni a döntőbíróságot, tartózkodni a titkos diplomáciától és elfogadni a demokratikus parlamenti ellenőrzést a külpolitikában8 . , A nagy lelkesedéssel elfogadott határozat tükrözte a munkásosztály és a nép nagy rokonszenvét az orosz forradalom iránt, amely oly viharos visszhangot keltett Magyarországon. A határozat elfogadta az annexió és jóvátétel nélküli béke lenini elvét. De amikor felszólította a kormányt a szovjet kormány békeajánlatának elfogadására, nem adott a néptömegeknek semmilyen konkrét harci feladatot a kormány és a monarchia ellen, amely az imperialista háború folytatására törekedett. Ilyen feladatok helyett megelégedtek néhány jámbor óhajjal, hogy folytasson a kormány „tisztességes" külpolitikát, pedig ez az óhaj csak pacifista illúziók ébresztésére volt alkalmas. De mindezek ellenére a november 25-én rendezett tömeggyűlés, amely kifejezte a budapesti munkások szolidaritását az orosz forradalommal, pompás megnyilatkozása volt annak, hogy növekszik az önálló cselekvésre törekvő tömegek forradalmi ereje és harci kedve. S hogy mit kell tenni, azt egyre világosabban kezdték megmutatni a forradalmi szocialisták és a baloldali szociáldemokraták, akik közt harci kapcsolatok jöttek létre. A baloldali szociáldemokraták mind a gyárakban, mind a szakszervezetekben tovább folytatták tevékenységüket. A forradalmi szocialisták itt együttműködtek a baloldali szociáldemokratákkal, de illegális szervezeteik fokozták aktivitásukat a katonák körében is, mind a hátországban, mint a fronton. Az egyik illegális röpiratban, amelyet a forradalmi szocialisták adtak ki 1917 októberében „Katona tesvéreinkhez !" címmel, ezt írták : „Testvérek, gondolkozzatok ! Az orosz katonák már megértették, hogy a föld, amelyet meg kell hódítani, saját országukban van, hogy az ellenség, amely ellen szükség esetén fegyveresen is harcolni kell — a földbirtokos grófok és az iparbárók élősdi bandája, amely egymás ellen uszítja a különböző nemzetek Földnélküli Jánosait és Nincstelen Pétereit, hogy ne ismerjék föl igazi ellenségeiket." A röpirat felszólítja a katonákat, hogy emeljék föl szavukat a rablóháború folytatása ellen, s külön figyelmezteti őket: „Odahaza már reng a föld, a kisemmizettek és az elnyomottak készülődnek azok felelősségre vonására, akik felelősek a vér- és könny tengerért." A röpirat még arra is figyelmeztet, hogy az uralkodó osztályok igyekeznek majd fölhasználni a katonaszuronyokat a népmozgalom elfojtására, s felhívja a katonákat, hogy legyenek résen s cselekedjenek.9 A forradalmi erjedés növekedését jelentősen előmozdította a katonák barátkozása a fronton, ami főleg az oroszok kezdeményezésére, de már mind gyakrabban az osztrák—magyar alakulatok kezdeményezésére is történt. Az I. honvéd hadseregparancsnokság, megijedve a honvédek és az orosz 8 Uo. 25—26. 1. 9 A PTI. Arch. Röpiratgyűjtemány : 1—90—1918—1—828. sz. röpirat.
