Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
192 MAltKÓ ÁRPÁD Szomorúan hangzik Károlyinak az a jelentése, melyben kimutatást küld Rákóczinak a zsoldhátralékokról, részletesen felsorolva minden ezred követelését. Ebbó'l kitűnik, hogy az 1705. evrol 27.614 forint és az 1706. év első feléből 233.988 forint 35 garas zsold hátralékkal tartoznak a katonáknak.83 Május 17-i levelében azt írja Károlyi, hogy a fegyverszünet hivatalos hírét még nem kapták meg, de a németek úgy látszik már tudják, mert nem támadnak sehol.8 4 Május 15-én jelenti, hogy a török, vagyis a temesvári pasa alá tartozó területen volt kurucokkal elfoglaltatta a Vaskapunál lévő német táncokat és oda még ezer gyalogost és néhány száz lovast küld megerősítésül. Ebből a levélből kitűnik az a terve is, hogy ha a fegyverszünet mégsem jönne létre, Perényit a hajdúsággal és 2000 lovassal Erdélyben hagyja, seregének többi részével pedig Arad ellen vonul abban a reményben, hogy ha a külső sáncokat elfoglalja, annak őrsége melléáll. Azután pedig a vár és a város is csatlakozni fog a kurucokhoz, a császári várőrség tehát kénytelen lesz vagy kapitulálni, vagy török területre átmenekülni.8 5 Május 19-én Károlyi Rabutinnal folytatott érdekes levélváltásról számol be a Fejedelemnek. Rabkicserélésekről van ezekben szó. Rabutin igen udvarias hangon hivatkozik Károlyi nagylelkűségére, „cuius honestas, humanitas et magnanimitas nihi palam fiunt. . ." és hozzáfűzi, hogy „de reciproco civilitate" ne kételkedjél. A Dévánál fogságba jutott Csákyért (nem tudva azt, hogy ez a kuruc tiszt akkor már megszökött bánffyhunyadi fogságából) Miticzky Mózest kívánja kicserélni. A Rabutin-levélhez csatolt jegyzék felsorol egy csomó tisztet, kuruc katonát és nevük mellé odaírja azoknak a császári tiszteknek és katonáknak neveit, akiket visszakíván. Általában legénységből azonos számúakat kíván, pld. 24 császári katonáért szabadon bocsát 24 kurucot. A tisztek kicserélési értéke már nagyobb. Pld. Schaffenberg gróf császári kapitányért kiadná Veres Gergely és Gáborjáni Mihály „ductorokat", azaz kuruc vezetőket.86 Jelenti, hogy Nyúzó Fehérvár alatt szerencsésen portyázott, kicsalt egy német csapatot a várból, annak elreteszelte visszavonulási útját, közel 100 németet levágott és vagy 100 lovat, marhát zsákmányolt. Egy hadnagy tizedmagával fogságunkba esett. Dicséri Petényi Miklós brigadérost, ,, . . . nem szükség dicsérnem, recomendélnom, mert igaz hazafi, kész szolga". Rákóczi már előbb küldött Károlyihoz röpiratszerű pátenseket, azzal, hogy azokat ügyes módon terjessze a németek soraiban. Ez a munka úgylátszik eredményes volt. Ebben a levelében írja, hogy „az németek szaporábban szöknek, miolta ujabb cédulákat hányattam". Es az is érdekes, hogy a harácsolásra kiküldött császári különítményeknek nem adnak fegyvert, nyilván azért, hogy ez az értékes hadianyag ne jusson a kurucok kezébe. Ezekkel a fegyvertelen katonákkal könnyű elbánni, azokat „az miéink széltében-hosszában vágják." 83 Május 3-i levele. Méltóságos Generális Károlyi Sándor uram Eönagysága kommandója alatt levő némely nemes ezredeknek 1705 és 1706 esztendőkre való restantiájuknak exlraetusa, id. h. 84 Levele Topánfalváról máj. 10-én id. h. 85 Levele Abrudbányáról máj. 15. id. h. 86 Levele és a rabkicserélésről szóló levélváltás Abrudbányáról máj. 19. Károlyi általában nem ellenzi a foglyok kicserélését, csak az a baj, mint mondja, hogy a kicserélt kuruc rabok nem igen jelentkeznek katonai szolgálatra. „pedig én nem azért szabadítom Nagyságod engedelméből, hogy az feleségéhez menjen 3 heVerjen, hanem ki-ki -ezredére menjen, álljon bosszút és szolgálja hazáját".
