Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
ADALÉKOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁG-HARC HADIHELYZETÉHEZ ERDÉLYBEN 193 Május 22-én egy újabb örvendetes hírrel kedveskedhetik Károlyi Rákóczinak. Bejelenti, hogy Halmágyot sikerült meghódolásra bírni, annak lefegyverzett őrségét Károlyi Borosjenőre bocsátotta, de közülük több német és magyar labanc itt maradt és Rákóczi zsoldjába lépett. A jól megerősített kastélyt porrá égette, az árkokat betemette. Most még szeretné a Maros menti Branyicskát visszafoglalni a fegyverszünet előtt.8 7 Ezzel a feladattal Perényi Miklóst bízta meg. Branyicska alá küldte, hogy ezt a fontos pontot ,,vel arte, vei marté" elfoglalja, azután porráégesse. Ha ez sikerül, akkor Marosillyét fogja erős őrséggel megrakni s Dragulyt átküldi erős haddal a túlsó partra, Dobrára a török területre vivő hágókig, akkor az egész Maros vonala Fehérvárig a kurucok birtokában lenne.88 A fegyverszünet ügye végre eldőlt. Rákóczi Kistapolcsányból május 12-én értesítette Károlyit, hogy a fegyverszünetet megkötötték és annak határozványait külön követei, Ordódy György és Pongrácz András már viszik Erdélybe, „minek előtte egyenes úton először a császár hadainak kommandójához menvén, későbben Kegyelmedhez jutnának, kívántuk praevie intimálnunk, hogy valahol ott, ez levelünknek érkezésével az hadak találtatni fognak, hirtelenséggel tudtukra adatván, ugyanottan helyben marasztassa meg és minden hostilitástul suppersedeáltasson Kegyelmed. Sőt annak felette valamelyik föld és helységek actu birtokában voltak Kegyelmednek, azokat firmiter manuteneálja", és ahol a két ellenfél.túl közel lenne egymáshoz, a viszályok elkerülése érdekében valami kis ,,intervallumot" iktassanak közbe. A fegyverszüneti határozmányok biztosítják a Marosnak szabad használatát mindkét hadviselő fél részére, úgy azonban, hogy munitiót és hadiszereket azon szállítani nem szabad. így tehát Károlyi siessen, ha még nincs ott, hogy a Maroson átjusson, hogv • . . „legyen nekünk is jussunk az vízhez".8 9 Ezeket a fontos leveleket Károlyi csak május 29-én kapta meg, ezért még volt alkalma a fegyverszünet bekövetkezése előtt néhány célszerű intézkedést tenni. Nyúzó Sebesvár alatt van már. Branyicska megvételére nincs sok remény, csak erős kőfalai vannak, a fatetőket lehordták, tehát nem lehet felgyújtani, a vár környéke pusztaság, Rabutin felesége 5 nap előtt, még mielőtt a kurucok a hágót elérték volna, 30 társzekérrel nagy fegyveres kísérettel a dobrai passzuson török területre átment. A csapatok is úgy látszik itt akarnak kimenni Erdélyből.9 0 A fegyverszüneti utasítást ezekben a napokban még Rabutin marsall sem kapta meg, de a császár már április 7-én és május 13-án hozzáintézett rendeleteiben előre jelezte a várható fegyverszünetet és meghagyta a marsallnak, hogy igyekezzék csapatainak addig a lehető legkedvezőbb helyzetet teremteni, mert ő a fegyverszünetbe csakis abban a reményben fog beleegyezni, hogy a végleges határozat Rabutint csapataival már Erdélyből kivonulva a Tisza partján fogja elérni.9 1 A bécsi uavari haditanács ebben alaposan csalódott, mert Rabutint egyrészt a kuruc portyázok szakadatlan zaklatásai, másrészt csapatainak 87 Levele Abrudbányáról máj. 21. id. h. 88 Levele Abrudbányáról máj. 22. 89 Mindkét levél a Károlyi Oklevéltár V. k. 472—475. 1. 90 Levele Abrudbányáról máj. 26. i. h. 91 Mindkét rendelete a volt nagyszebeni császári és kir. XII. hadtest parancsnokság iratában volt, onnan idézi a Feizüge, I. Serie, VIII. köt. 413. 1. 13 Szr'izadok
