Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
186 MAKKŐ ÁBPÁD nehezen jutott el Halmágyig. A kb. 10 zászlóaljra becsült császári sereg az ő közeledtére meghátrált, de legalább egy utóvédj ét sikerült neki Halmágy mellett egy szoros helyen erdők, hegyek közé beszorítani. 30 németet levágtak s néhány foglyot ejtettek. Bessenyeinek sikerült a gyalui erődítmények külső sáncvonalát elfoglalni, s reméli, hogy ilymódon talán további sikereket is elérhet.6 5 Károlyi azután Abrudbánya felé fordult hadával, oda március 24-én beérkezett. A közeli Grubanec községből jelenti március 25-én Rákóczinak, hogy az utakon a bihari és gyalui havasokon keresztül olyan mély a hó, hogy ,, . . . a zászlót kopjástól elnyelte ... az minémü utakon és emberek krzzó hoztam az hadat, méltán Vergilius munkáihoz annectálhatom". Az adót harácsoló németeket több helyen elfogták, kivégezték. Boné és Gencsy a Fehérvár, Déva és Vajdahunyad felé vezető utakat őrzi. A németeknek még több útja lenne Torda-Enyed felé, de afcok most mind járhatatlanok. A paszszusok már mind a kurucok hatalmában vannak. Harcvonala most már ismét előrehúzódott Kolozsvárig, Gyaluig, Tordáig, Enyedig, Fehérvárig, Brádig és Halmágyig, tehát szépen tért nyertek. Csak lenne elég embere, j)énze, puskapora és golyóbisa, a szász városok kivételével visszaszerezhetné egész Erdélyt.6 6 A levelei között e levél után található keltezés nélküli feljegyzése rendkívül érdekes és fontos, mert maga kezével írta fel az alája tartozó csapatok akkori helyzetét. Érdemesnek tartjuk ezt a feljegyzését részletesen közölni, mert abból pontosan megállapíthatjuk a kuruc haderő térnyerését és hadrendi adatait. Figyelemreméltó ez a felsorolás azért is, mert eddig ismeretlen kuruc vezetők nevével találkozunk. Ezek, a tisztek hiányában valószínűleg közlegényi sorból vezetésre való alkalmas egyéniségük folytán parancsnokokká kijelölt katonák, vagy a falusi parasztság soraiból kikerült emberek lehettek. Ott, ahol a feljegyzésben azt olvassuk, hogy az illető 10 hajdúval és a föld népével őrködött egy-egy passzusban, vagy állott egy-egy császári katonasággal megrakott községgel szemben, ezt úgy kell értenünk, hogy Károlyi a 10 hajdút, mint tanult katonákat adta a lelkes és becsületes vitézséggel vezetni kívánó népi vezér mellé, mintegy katonai keretül. A Rabutin •és Károlyi hadifogoly kicserélésre vonatkozó levelekben Rabutin felsorolásában a kuruc tiszteket rangjuk szerint sorolja fel, azután vannak olyan kurucok, akiknek a neve mellé írja, hogy ductor, azaz vezető, ezek bizonyára ilyen rendfokozat nélküli népi vezérek voltak. Károlyi sajátkezű feljegyzéséből a következőket tudjuk meg : Abrudbányán van vele 4 lovas- és 2 gyalogezred. Ponoron — Fehérvár és Enyed ellen Szűcs János 4 lovas- 4 hajdúezreddel. Luzsán Szőke Mihály 3 lovas-, 4 gyalogezreddel, Gyula—Kolozsvár—Torda—Enyed ellen. Kakas István két lovasezrede helyébe jönnek Gencsy, Sennyey, Nyúzó, Draguly hadai Fehérvár ellen. Debrecenyi István 10 hajdúval és a föld népével Abrudbányától délre a Dunapiatrai passzuson őrködik, Gencsy János 10 hajdúval és a föld népével a csapolyi passzuson. Belányi János 10 hajdúval és a föld népével a Topánfalvai passzuson. Ezek a passzusok mind gyalogösvények. Bóné és Fonáczy ezredei Belényes, mellett, Várad—Arad és Jenő felé vigyáznak. Ecsedy János Sólyomkő—Kraszna táján, Várad és a „körösi tolvajság" 65 Levelei máro. 19-től 22-ig id. h. 66 Levele Grubanecről máro. 25. id. h. 9
