Századok – 1957
Tanulmányok - Markó Árpád: Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben 163
ADALÉKOK A RÁKÓCZI-SZABADSÁG-HARC HADIHELYZETÉHEZ ERDÉLYBEN 187 •ellen. Bessenyey, Komlóssy és Teleki ezerei Bánffyhunyadon, Gyula ellen és tartanak összeköttetést Topánfalva felé. Bik László, Krucsay János ezerei és a Kajdi helyébe iderendelt Esze Tamás-féle ezred Nagyalmáson van, Bonchida—Kolozsvár—Gyalu ellen. Nádaskay Páncélcsehen, Szappanos és Vay László Szamosujvárról Bonchida ellen, Pongrácz Galgón Dés ellen. Jósika a Láposok vidékén, Beszterce és Bethlen ellen. Orosz Pál központi helyzetben Zilahon, mint a külső vonalak parancsnoka a maga ezerével, Ilosvay Bálint és Kenyheczy Diószegen Várad ellen, Karándy pedig a Sárréten van, de ha Rákóczi parancsolja, akkor Károlyihoz csatlakozik. Károlyi már az előző leveleiben is ismételten jelentette Rákóczinak, hogy mihelyt időt szakíthat magának, egy részletes, beható tájékoztató jelentést fog küldeni az egész erdélyi hadihelyzetről, tlgy látszik, Abrudbányán nyugodtabb napjai lehettek, mert március 29-én megírta ezt az előrejelzett jelentését és azt Hadadi György kapitánnyal küldte Rákóczi főhadiszállására, Egerbe azzal a kéréssel, hogy a Fejedelem hallgassa meg ezt a megbízható tisztet, aki a még szükséges felvilágosításokat megadhatja.6 7 A hadihelyzetet illető leglényegesebb tudatnivalója az, hogy Papmező, Belényes, .Dézsna, Halmágy, Brád, Abrudbánya és Zalatna vidéke szilárdan a kurucok kezében van. Brádtól a vonal felkanyarodik Gyulafehérvár felé Nagyenyedig, onnan Kocsárdig, tehát a Maros völgyének ez a fele is idetartozik. Onnan Tordáig, majd Kalotaszeg vidékéről az Aranyos folyó melléke „egészen oceupáltatott". A közlekedési utak Arad és Erdély között a kurucok kezében vannak, tehát az aradi várból nem küldhetnek segítséget Rabutinnak. Ha pedig a császáriak arrafelé akarnának' kimenni Erdélyből, azt is megaka dály ózhat j uk. Ha a német a Maros mentéről indulna, akkor a gyalogság a falu népével együtt feltartóztathatja őket.' Ha Kalotaszeg környékén a kuruc hadinép •egy hadtestbe vonható össze, azzal be lehetne menni Erdély belsejébe, vagy pedig kétfelé osztva, — az egyik csoport Beszterce, a másik Gyalu felé operálhatna. Ha pedig a német Zsibó—Karika vagy Nagybánya felé fordulna, akkor a kalotaszegi sereg foglalkoztatná, mialatt a sereg többi része egész Erdély országát Szebenig három nap alatt „elburithatná". Mindebből tehát kitűnik, hogy a kuruc haderő valóban szép teljesítményekre tekinthet vissza. Az 1705 végén meghatározott bázis vonaltól, Tasnád—Dés vonalától, rövid pár hónap alatt dél jelé előretörve tágas teret nyert. Bár a havasokon gyakran 1000 m magasságban lévő erdei hágók gyalogösvényein télvíz idején kellett haladniok, ezeket a nehézségeket is leküzdötték. Különösen értékes ez a teljesítmény, mert mint ismételten hallottuk, az ezredek között voltak olyanok, amelyekben a tisztek vezetése csődöt mondott. Tehát a népi ezredek legénysége magárahagyatva vívta ki ezeket az eredményeket. Igen sok helyen a falu lakosságának segítségével űzte ki a falvakból a császári katonaságot. Károlyi érdeme ebben az, hogy ezredeit ügyesen csoportosította, tologatta szükség szerint ahová kellett és. tőle telhetőleg igyekezett a hiányzó felszerelést, élelmet, zsoldot pótolni. A távolság légvonalban Tasnádtól déli irányban Abrudbánya—Zalatna vidékéig helyen-67 Az eddig ismeretlen, terjedelmes jelentés 73 pontból áll. Kelt Abrudbányán, 1706. márc. 29-én. Címe: Nemzetes és vitézlő Hadadi Gycigy kapilány uiam által kegyelmes urunk őnagysága előtt az idevaló jövetelnek operatiónak és egyéb közönséges dolgoknak alázatosan proponálandó deklarátiója. Ezt a fontos beszámoló jelentést a Hadtörténelmi Közlemények következő, 1957. évi 3—4. számában teszem közzé.
