Századok – 1957

Tanulmányok - Nemes Dezső: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a magyar forradalmi erők fejlődése 1917–1919-ben 8

A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORK A DALOM ÉS A MAGYAR FORRADALMI ERŐK t> 1917 május elsején a munkások elégedetlensége sztrájkokban és olyan gyűléseken nyilvánult meg, ahol a dolgozók tüntettek az imperialista háború folytatása, a monarchia ellen, az orosz munkásokkal való szolidaritás mellett. Az előző két évben a hatóságok soviniszta uszítása és terrorista intézkedései, valamint a hatóságoknak készségesen segítő reformista vezetők megakadályozták a május elseji megmozdulásokat, de 1917-ben erre már nem volt lehetőségük. A reformista vezetők igyekeztek megtartani a vezetést, egyre többet szólaltak fel gyűléseken és megpróbálták korlátozni a munkások követeléseit. Igyekeztek elfordítani a háborúellenes követelések élét a kormányról és a monarchiáról; az óhajtott békéről úgy beszéltek, hogy arról a kormánynak kell gondoskodnia ; a monarchia likvidálása helyett a „rendszer demokratizálásáról" beszéltek, s így próbálták korlátozni a politikai követeléseket az általános, titkos választójog követelésére. De a tömegek mind jobban balratolódtak, és sem a kormány, sem a liberálisok, sem a reformista vezetők nem tudták megakadályozni ezt. A cenzor például, aki a hadifoglyokhoz intézett leveleket ellenőrizte, az 1917 júliusában feladott levelek alapján a következőket jelentette a hangulatról : „Az igazi szocialista hatást a munkásság levelezéséből látjuk tisztábban. Az egyes sztrájkeseményeket, tüntetéseket, hatósággal való összeütközéseket nyílt egyenességgel megírják." A levélírók ,,a tények megnvezésével nem maradnak az egyszerű megállapításnál, hanem saját felfogásuk, ítéletük szerint a kevésbé nagyobb stílű eseményekre egyszerűen ráhúzzák a forradalom elnevezést. Tudják, hogy még nincsen, de a sorok között ott a lehetőség kívánása, hogy lehet." A parasztok leveleiről ugyanezt jelenti: „A parasztok hangulata és a munkásoké ugyanaz. A kifejezési forma azonban sokkal bátrabb, energikusabb. .. Követel és fenyeget, mindenféle lehetőséget emleget." Az értelmiségi levelekről a cenzor így ír : Az intelligens osztály „anyagilag teljesen megtörve, családtagjaiban erősen megritkulva, mindenről szívesen ír, mely szerinte a békét szolgálja, sőt örömteljes üdvözléssel állapítja meg az egyes munkásmozgalmakat, mert a béke előfutárai."3 A gazdag burzsoázia leveleiről a következőket olvassuk a cenzor jelentésében : „Csak olyan szótalan az állapotok egyéni elbírálásában, mint egyébkor; . . Egyébként részvénytársasági mérlegeket, bankkimutatásokat küld másolatban, kiemelve a nagy hasznot, amelyet a háború hozott."4 A lakosság általános hangulatát a cenzor a következőképpen jellemzi: „Uj, nagyarányú mozgalmat, talán forradalmat, tálán nagyarányú sztrájkot várnak, amelyet majd a béke követ."6 Magyarországon júliusban van az aratás és a cséplés. Az élelmiszerellátás ilyenkor általában könnyebbé válik. De most ez sem állította meg a válság további mélyülését és — a cenzor fenti jelentéseiből kitűnő — forradalmi erjedés növekedését. 3 Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. I. 1848—1917. Bpest, Szikra. 1954. 200—201.'1. 4 Uo. 201. 1. jegyzet, 5 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Párttörténeti Intézet Archívuma (a továbbiakban : «PTI Arch.). Monatsbericht der k. und k. Zensurkommission für Korrespondenzen an Kriegsgefangene. Monat Juh 1917. Ld.: Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. I. 200—201. 1.