Századok – 1957
Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124
138 ENDREI "WALTER mindig hosszú idő telik el, néha több évtized, sőt több nemzedék. Érdekes párhuzam kínálkozik a mechanikus szövőgép történetéből: Cartwright 1784-ben találta fel, de a kéziszövőszéket kiszorítani nem tudta, úgyhogy Franciaországban és Németországban még 1850 körül is az dominált.12 2 így történhetett a mi esetünkben is. A XIII. században inég "érezhető túlnépesedés olcsó munkaerőt biztosított. Egy segédmunkás napi 2 — 3 dénárt keresett, egy szakmunkás 9 dénárt. Holmes szerint pedig egy kereskedő ugyanakkor annál legalább négyszer többet, vagyis 12 —20-annyit, mint egy képzetlen munkaerő.123 A városokba tódul a falusi jobbágyság : Gentben pl. 1163, 1213, 1254, 1269 években bővítik a várost.12 1 Új városok keletkeznek : a 900 és 1200 közötti háromszáz év alatt Németországban 210 város keletkezik, csupán 1200—1300 között pedig 800 települést ruháznak fel városi jogokkal.12 5 Az így táplált munkaerőbőség akadályozta a termelékenyebb munkamódszerek elterjedését. 1300 körül azonban fokozatos stagnáció következik be.12 6 A túltermelési válságok jellegzetes tünetei a céhrendszer monopolszellemének kialakulása, a felvétel megnehezítése. A mesterek számát legelőször csak 1292-ben korlátozták, a mesterpénz fogalma a XIII. században ismeretlen, a XIV. századi Franciaországban 1 livre-ről fokozatosan 10 livres-re nő, a gépek, segédek és inasok számát meghatározzák, sőt a munkaidő csökkentésére is sor kerül!127 Ugyanez a folyamat Magyarországon valamivel később azonosan lezajlik.12 8 A túltermelési válságok12 9 egyre gyakoribb felkelésekkel járnak. Az 1302-ben kivívott Courtrai-i győzelem, majd az 1315—17 éhínséget követő 1323 és 1328-beli parasztfelkelések jelzik a fordulat közeledtét. Lehetséges, hogy a döntő változást az 1346 — 50 közötti „fekete halál" járvány hozta magával. Az egészségügyi viszonyok az új, összezsúfolt városokban mindig is rosszak voltak : a XIII. században 2000 leprozóriumról tudunk, 10 000 lakosra 20—42 vak jutott, különféle nyomorékok és elmebetegek aránya a maihoz képest ijesztően nagy volt.130 A köztisztaság fogyatékosságai és az orvostudomány kezdetlegessége miatt a pestis, kolera és himlőjárványok gyorsan és pusztítóan terjedtek. Azonban mindegyüket felülmúlta a „fekete halál", amely a Közel-Keletről jőve Szicílián, Olaszországon és Franciaországon keresztül elérte Spanyolországot, Németországot, Angliát, sőt Oroszországot, félelmetes arányokban szedve áldozatait. Egyes becslések szerint a lakosság fele, de mindenképpen a városi iakosságnak legalább egyharmada pusztul el ezekben az években. Franciaország lakossága még a XVI. század végén sem érte el a fekete halál előtti számát. 122 Pilisi: L'évolution d'un technique: le tissage (L'Industrie Textüe, 1950. No. 767, 442. 1.). 123 Holmes, i. m. 145. 1. 124Pirenne: Wirtschaftsgeschichte, 166—67. 1. 126 Bühler: Die Kultur d. Mittelalters, Leipzig, 1931. 216. 1. 126Pirenne: Wirtschaftsgeschichte, 167. 1. 127 Kulischer, i. m. 200—212. 1. 128 Szűcs J end: Városok és kézművesek a XV. századi Magyarországon. 142—150.1. 129 Amikor Ypern 1306—1313 között 10 500 végről 92 500-ra (!) növeli posztótermelését, Firenzében 15—20 000, Kölnben 12 000, Straßburgban 2000 vég a termelési (Kulischer, i. m. 215—221. 1.). 130 Kulischer, i. m. 173. 1. Németországban 1326 és 14Ó0 között 32 járványos évről tudunk, uo. 172. 1.
