Századok – 1957
Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124
KÖZÉPKORI MUNKAMÓDSZEREK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ 129 Az egyik, amely az életben alig tud gyökeret verni, a tudományos (learned), a másik, á népi átvétel (popular) annál eredményesebb. így pl. a X. században megkísérelt „Gobar-számok" átvétele, amely II. Szilveszter pápa nevéhez fűződik, következmény nélkül maradt. A XIII. század óta a kereskedelem kezdi használni az arabs számjegyeket : a XV. századig teljesen kiszorítják a római számjegyeket.40 Ennek megfelelően az arab technika mind a tudós papok,4 1 mind a kereskedők közvetítésével kifejti hatását. Az építészetben a gótika, a térképészetben a portolanik, az iparban a papír és díszműbőr hozható kapcsolatba nevükkel. Köztudomású emellett, hogy az antik források nagy részét is ők közvetítették a Nyugatnak ; a technikai vonatkozásúak közül Philon munkáit említhetjük. Az egyre sürgetőbb szükséglet arra késztette az ipart, hogy az antik hagyományok és az arab közvetítés nyújtotta lehetőségeket gyors ütemben felhasználja. De az elégtelennek bizonyult. A tömeggyártás olyan módszereire volt szükség, amelyek nemcsak a parasztok téli háziipari termelését múlják felül mennyiségben és olcsóságban, hanem versenyképességet is biztosítottak a kelet felől beáramló iparcikkek ellen, sőt amelyek a szállítás költségeit is elbírták, hogy a keleti piacokon rentábilis csereértéket képviseljenek. A XII. és XIII. század az az idő, amikor az erdőkkel és bányákkal folyó kíméletlen rablógazdálkodás mellett42 először találkozunk a szén ipari felhasználásával4 3 és az új energiatermelési módok széleskörű felhasználásával. Az emberi és állati — igen korlátozott és drága — erő pótlására rohamosan terjednek el a különböző malmok. Az alulcsapó vízimalmok széleskörű elterjedéséhez járulnak igen korán az apáh'-dagály hajtotta malmok (1220 előtt),44 majd a szélmalmok4 5 . Arra, milyen tömegesen terjedtek aztán el ezek az erőgépek, jellemző, hogy egy 1323-ból származó angol közlés szövege egy nagyerdő kiirtását azzal magyarázza, hogy fájából házakat, szél- és vízimalmokat építettek.4 6 A hajómalmok is 1158-ban jelennek meg a Rajnán.4 7 Azonban nemcsak gabona őrlését szolgálják: igen korán alkalmazzák őket minden 40 Friedlein : Gerbert, Die Geometrie des Boethius und die indischen Ziffern. Erlangen, 1861. 41 Adelard of Bath (XII. század) a felvilágosult normann tudós, aki a föld gömbalakját hirdette, ismerte az anyag megmaradásának és a horror vacui elvét, az új felfedezésekkel szembeni előítéletről ír és az araboknak tulajdonítja — még saját merészebb gondolatait is. Daniel of Morley bibliai idézetekkel mentegeti araboktól szerzett tudományát. Thorndike, i. m. 20—38. 1. és 174. 1. 42 Ez jól lemérhető a bányák változó bérleti értékén. A carlisle-i ólom és ezüstbányákat 1130-ban 40 £-ért bérelték. Ez az összeg 1178-ig 2000 £-ra emelkedett, majd 1180-ban már csak 200 £, 1196-ban 60 £ és 1230-ban 10 £ értéket képviselt! A. L. Poole: From Domesdaybook to Magna Charta. Oxford, 1951. 82. 1. 43 Feldhaus, F. M.: Die Maschine im Leben der Völker. Basel, 1954. 188. 1. (továbbiakban: Maschine). Bányászata Limburgban 1113-ban, Newcastle-ban 1245-ben, a Ruhrvidéken 1302-ben igazolható. Ipari alkalmazásáról már 1198-ban hallunk (Lüttichi krónika). 1200-ban Flandria már Angliának szállított! (A. L. Poole, i. m. 81. 1.) 44 Feldhaus: Maschine. 196. 1. Csak az Atlanti-óceán partján volt jogosultságuk, itt is háttérbe szorultak a szélmalmok feltűnésekor. 45 Az első kölni szélmalomról 1222-ben, az első olaszról 1332-ben, az első hollandról pedig éppenséggel csak 1341-ben értesülünk. A kereszteshadjáratok előtt csak az arabok uralta területeken létezik. 46 Feldhaus, F. M.: Die Technik der Vorzeit etc. Leipzig, 1914. (továbbiakban: Lexikon) „Windrad" címszó. 47 Feldhaus: Maschine, 186. 1. 9 Századok
