Századok – 1957

Tanulmányok - Endrei Walter: Középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez 124

130 ENDREI "WALTER energiaigényes, folyamatos működést igénylő őrlési, sajtolási munkára,4

8

sőt megtörténik a forgómozgás egyenesbe vezetésének megoldása : Villard de Honnecourts 1245-ből származó vázlata vizikerékkel meghajtott fűrészt ábrázol.49 Az új energiaforrások felfedezésére és kiaknázására irányuló törekvések azonban nem állhattak meg itt. A nagyon energiaigényes termelőfolyamatok mellett a finomabb anyagmegmunkálásnál állandó problémát jelentett a kisegítő munkaerő, aki nem tett egyebet, mint hogy az esztergát, köszörűtengelyt, fújtatót hajtotta. Már igen korán gyermekekkel végeztetik ezt a munkát. A X—XI. századi állapotokról kitűnő képet nyerünk, ha Theophilus munkáját50

behatóbban tanulmányozzuk. A forgóművek hajtását mindenütt kézzel végzik a benne leírt technikáknál. Egy részüknél — ahol a megmunkáláshoz egy kéz elegendő — az iparos maga látja el ezt a tevékenységet,8

1

másutt a segítőtársat kifejezetten említi: ,,... et coram te ad laevam manum sedento adjutore, qui circumvertat iílud".52 Többször azonban kifejezetten fiúról tesz említést Theophilus : ,,... sedente puero qui vertat.. Z'53 Találunk itt olyan helyet is, amely egy feledésbemerült antik találmányt először említ a középkorban : a forgattyút. Ezt Aristoteles már ismerte és Philon is említi, azonban nincs tudomásunk antik felhasználásáról.54

Az egyetlen fennmaradt ábrázolásáról — mint látni fogjuk — kiderült, hogy hamisítvány. Theophilus a haranggyártás kapcsán említi, de még magyaráznia kell; eszerint ez az egyszerű gépalkatrész még nem volt közismert : ,,. . . ut in aliud lignum curvum jungi possit per quod valeat in modum runcinae circumverti . . . ',s5 Theophilus mellett számos más szerző, de sok miniatűr is tanúsítja, hogy a munkagépeket a mesterek maguk5

6

vagy inasaik kézzel hajtották 5

7

' Nem szorul bizonyításra, hogy mindkét esetben alig tudtak termelékenyebben dolgozni a parasztnál, aki téli szabadidejében maga gyártotta bútorát, szőtte posztóját, korongolta edényeit. A magasabbrendű termelékenység megteremtése volt a városi iparostársadalom megerősödésének, majd az iparos-48

Uo. Az első papírmalmok Spanyolországban (1100 körül) és Olaszországban (1270) tűnnek fel, az első kallózómalom Grenobleban (1040), a eukornádsajtoló Szicíliában (1166). 1272-ben valószínűleg már fut a több mint 100 szárnyas orsót hajtó, vízzel hajtott luccai selyemcérnázó filatórium. A vízzel hajtott szivattyú, mészőrlő, köszörű-és fúróberendezések bevezetéséről nincsenek adataink. 49

Uo. 199. 1. 50

A Schedula diversarum artium, Theophüus (Presbyter) kölni szerzetes olasz források alapján írott munkája, a koraközépkori technikai ismeretek gazdag tárháza. Többek közt leírja a harangöntést, a forrasztást, a zománcmunkát, a niello-munkát, üvegolvasztást, orgonaépítést stb. 51

Theophilus i. m. (Wien, 1874) 142—143. 1. 52

Uo. 252—253. 1. 53

Uo. 320—321. 1., vagy 336—337. 1. 54

H. Th. Horwitz határozottan tagadja. Szerinte még a forgattyús fúró is feledésbe merült az egyiptomi Uj-birodalomban és csak a középkorban tűnt fel ismét. (Die Drehbewegung in ihrer Bedeutung für die Entwicklung der materiallen Kultur. Anthropos, 1933. 747. kk.). 65 Theophilus, i. m. 318—319. 1. 56

így pl. Alexander Neckam (XII. század vége) leír egy aranyművest, aki munkája közben egvik kezével a fújtatót hajtja (Holmes: Daily living in the 12th century. Madison, 1952. 142. 1.). 57

Pl. a IX. századi Utrecht psalteriumból másolt Eadwin-kézirat (Cambridge, Trinity College) 63. zsoltárához rajzolt köszörülés! jelenet (Feldhaus: Maschine. 207. 1.).